A program első évében az igénylők száma meghaladta a 11 ezret, az viszont nem egyértelmű, hogy a korszerűsített ingatlanok milyen fejlődésen mentek keresztül. A Bank360.hu elemzői annak jártak utána, hogy hová jutott a falusi ingatlanok korszerűsítésére fókuszáló program.
A falusi csok a családvédelmi akcióterv részeként indult el 2019 júliusában. A program a csökkenő létszámú kistelepülések népszerűsítése mellett a vidéki ingatlanállomány javítását is célul tűzte ki, hiszen a felhasználásra vonatkozó szabályok egyértelműen a korszerűsítést preferálják. A megjelölt 2486 kistelepülésen történő ingatlanvásárlás ugyanis falusi csokkal nem történhet meg anélkül, hogy ne költenének bővítésre és/vagy korszerűsítésre is, emellett a vissza nem térítendő támogatási összegen belül a vásárlásra fordítható arányt a rendelet 50 százalékban maximalizálja – az összeg másik feléből korszerűsíteni kell.
Emellett az is igényelhet legfeljebb 5 millió forintot, aki valamelyik preferált kistelepülésen lakik és meglévő ingatlanát szeretné korszerűsíteni, korszerűsítés vagy bővítés vállalása nélkül tehát nem igényelhető a falusi csok. A vissza nem térítendő támogatás mellé kamattámogatott hitel igénylésére is van lehetőség, két gyermek esetén legfeljebb 10, három gyermek esetén pedig legfeljebb 15 millió forintig. A lakáskölcsön fixen 3 százalékos kamattal igényelhető, ami a piaci hitelekkel összehasonlítva kifejezetten kedvezőnek számít.
Szükség van a korszerűsítésre, de még nem látszik az eredménye
A vidéki ingatlanok korszerűsítésének a szükségére jól érzett rá az állam, az igénylők is elsősorban azokból a megyékből kerülnek ki a Bank360.hu által megkérdezett bankok szerint, ahol erre szükség van. A támogatás az észak-kelet-magyarországi megyékben népszerű, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből érkezik a legtöbb igénylés – ebben a két megyében összesen 535 preferált kistelepülésen érhető el falusi csok, ami magasnak tekinthető a többi megyével összehasonlítva.
A Bank360.hu a hitelintézeteket a támogatás segítségével megújuló ingatlanok fejlődéséről is kérdezte, erről azonban nem készül adatbázis, mivel nem írja elő jogszabály az energetikai besoroltatást a korszerűsítés előtt és után. Így pontosan nem tudjuk, hogy az állami pénzből milyen fejlődésen mennek keresztül az ingatlanok, csak feltételezni tudjuk, hogy a felújított házaknak nő az értéke, javul az energetikai besorolása, ennek köszönhetően pedig alacsonyabb rezsivel számolhatnak a családok.
Miért lenne jó tudni, hogy mennyit fejlődnek az ingatlanok?
“Mindenképpen hasznos lenne ismerni a korszerűsítés eredményeit, mivel az Országos Tanúsító Központ számításai szerint akár 50 százalékkal is csökkenthető egy ingatlan energiafogyasztása, ha például a korszerűsítésnek köszönhetően a HH, azaz gyenge kategóriából az EE, azaz az átlagosnál jobb kategóriába kerül át” – közölte Vrazsovits Rita, a Bank360.hu elemzője.
Az országos átlagot tekintve az ingatlanok többsége CC besorolású. Ezek korszerűnek számítanak, bár jelentősen elmaradnak az elérhető legmagasabb AA++ kategóriától. Ha viszont csak a Borsod megyei vagy a Szabolcs megyei adatokat nézzük, mindkét megyében a GG (átlagost megközelítő), HH (gyenge) és II (rossz) besorolású ingatlanok vannak többségben, így nem meglepő, hogy itt mutatkozik a legnagyobb igény a falusi csokra. Az alábbi grafikonon az országos átlag mellett a két említett megyében lehet megnézni a tanúsított lakás- és szállásjellegű ingatlanok energetikai besorolását.
Az igénylők körülbelül fele a meglévő ingatlant korszerűsíti
Az MKB Banknál legtöbben vásárlással egybekötött korszerűsítésre igénylik a falusi csokot, arányuk a pénzintézet beszámolója szerint 51 százalék. Sokan választják emellett a meglévő ingatlan korszerűsítését is (46%). A bővítés kevésbé népszerű lehetőség, mindössze az igénylők három százaléka dönt emellett. Az MKB Bank tapasztalatai szerint az igénylők jelentős része tehát átfogó korszerűsítéshez igényli meg a támogatást, nem kifejezetten egy munkálathoz.
A Takarékbank tájékoztatása szerint több család veszi igénybe a támogatást a meglévő ingatlan korszerűsítésére, mint vásárlásra, a termék jellemzői miatt azonban vásárlással egybekötött felújításra, korszerűsítésre nagyobb volument helyezett ki a bank. Arról nem vezetnek statisztikát, hogy milyen típusú munkálatokra fordítják az igénylők a támogatást.
Tizedannyian veszik fel, mint a babavárót
A falusi csokot kínáló hitelintézetek közül a Takarékbanknál szeptember végéig 8,3 milliárd forint értékben kötöttek szerződést az ügyfelek, az MKB Banknál pedig 800 millió forint a folyósított összeg. Az Erste Banknál is elérhető a támogatás, de ők kifejezetten alacsony érdeklődési rátáról számoltak be.
Az indulás óta több mint 11 ezer család igényelte a falusi csokot, több mint 60 milliárd forint értékben, ami a családvédelmi akcióterv többi elemével összehasonlítva nem túl magas, tekintve, hogy a konstrukcióval egyidőben induló babaváró hitelt már több mint 100 ezer házaspár igényelte, a folyósított hitelösszeg pedig a 900 milliárd forinthoz közelít. Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy a két támogatási forma között jelentős különbségek vannak, ezenkívül a falusi csok nem érhető el minden településen, ellentétben a hagyományos csokkal.
2021-től a felújítási és a korszerűsítési kedvet a Novák Katalin által beharangozott otthonfelújítási program lendítheti fel - e szerint akár hárommillió forint vissza nem térítendő támogatással is beszállhat az állam a legalább egy gyermeket nevelő családok lakásfelújításába.
De úgy tűnik, könnyen kijátszható a szabály. 
