|
| Fotó: EPA/Andy Rain |
A döntést Theresa May miniszterelnök jelentette be a Downing Streeten, a brit kormány válsághelyzeti tanácskozó testülete, a COBRA késő esti értekezlete után.
May közölte: az elhárító szolgálatok megítélése szerint nem lehet kizárni, hogy az előző esti manchesteri öngyilkos merénylet elkövetője mögött egy szélesebb csoport állhatott, és emiatt nem zárható ki akár az sem, hogy rövid időn belül újabb támadás történhet.
Mi változik?
Az intézkedés lehetővé teszi egyebek mellett, hogy a kiemelt védettségű helyszíneken járőröző rendőri egységeket katonai alakulatokkal egészítsék ki. Az ötfokozatú brit készültségi rendszer most életbe léptetett legmagasabb, kritikus riasztási fokozatát akkor lehet elrendelni, ha az elhárító szolgálatok megítélése szerint küszöbönálló merénylet veszélye fenyeget.
Theresa May az intézkedést bejelentve mindazonáltal hangsúlyozottan feltételes módot használt, úgy fogalmazva: a biztonsági szolgálatok a manchesteri merénylet vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy "ez idő szerint" indokolt a készültségi fokozat emelése, mivel megítélésük szerint egy újabb támadás nem csupán valószínű, de lehetséges, hogy hamarosan bekövetkezik. A brit kormányfő kiemelte: az intézkedés elsősorban arra nyújt lehetőséget, hogy a kormány pótlólagos erőforrásokat és támogatást biztosítson a rendőrségnek.
Megnevezték a terroristát
May kijelentette: a cél nem a lakosság "felesleges ijesztgetése", a döntés "arányos és észszerű válaszlépés" a manchesteri merényletre.
Hétfő éjjel a 22 éves Salman Abedi öngyilkos merényletet hajtott végre a 21 ezer férőhelyes Manchester Arena rendezvénycsarnokban, ahol Ariana Grande amerikai énekesnő adott koncertet. A líbiai származású, de Manchesterben született Abedi az előadás végén, a Manchester Arena - a legnagyobb brit fedett rendezvényközpont - előcsarnokában, a koncertről távozó tömegben robbantotta fel a nála lévő pokolgépet. Abedi szülei líbiai bevándorlók voltak, a Kadhafi-rezsim elől menekültek Angliába.
|
| Fotó: EPA/Andy Rain |
A merényletben 22-en életüket vesztették, 59-en megsérültek. Az áldozatok és a sérültek között egyaránt sok a gyermek és a tizenéves fiatal. A legfiatalabb azonosított halálos áldozat egy nyolcéves kislány.
Lesz még egy botrány az amerikaiak miatt, ha jut rá idő
A terrorista nevét furcsamód nem a brit rendőrségtől tudta meg a nagyközönség: amerikai titkosszolgálati tisztviselőkre hivatkozva már előbb megírta a média a feltételezett merénylő nevét. A londoniak ugyan korábban nyilvánosságra hozták, hogy tudják, ki robbantotta fel magát, de nem akarták kiadni az információt a nyomozás érdekeire hivatkozva. Ebből komolyabb feszültségek lehetnek, ha a helyzet nyugodtabb lesz és lesz idő foglalkozni azzal, hogyan kerülhetett ki egy ilyen érzékeny információ az Egyesült Államok szakszolgálataitól. Emlékezetes: nemrég maga Trump elnök okozott komoly felháborodást, amikor kiderült: olyan titkosszolgálati információt árult el az oroszoknak, amelyet még saját szövetségesei előtt is titokban kellett volna tartania.
|
A jelenleg használt brit riasztási rendszert a 2005 júliusában elkövetett londoni merényletsorozat után dolgozták ki. Abban a támadásban négy brit állampolgárságú muszlim öngyilkos merénylő robbantott fel három metrószerelvényt és egy városi buszt, 52 utast megölve, és több mint hétszázat megsebesítve. A legmagasabb, kritikus készültségi fokozatot azóta - a kedden bejelentett döntés előtt - kétszer, 2006-ben és 2007-ben léptették életbe. Az első alkalommal egy terrorcsoport egyszerre több, Londonból Észak-Amerikába tartó utasszállító repülőgépet akart felrobbantani az Atlanti-óceán felett. A kiszemelt hét járaton összesen több mint 1500-an utaztak. A csoport hidrogén-peroxidot akart a gépek fedélzetére csempészni üdítőitalos vagy szájvizes palackokban, és ezekből a felszállás után készítettek volna pokolgépet. Ennek a merénylettervnek a leleplezése vezetett ahhoz a sok országban máig érvényes korlátozáshoz, amelynek alapján bizonyos mennyiségen felül nem lehet folyadékot és képlékeny anyagokat a repülőgépek utasterébe felvinni. A kritikus riasztási szintet egy évvel később is életbe léptették, miután csak nagy szerencsével sikerült meghiúsítani egy újabb készülő merényletsorozatot, amelynek kitervelői a londoni belváros több helyszínén, illetve Glasgow repülőterén akartak autóba rejtett pokolgépeket felrobbantani. |
A terrortámadással mi is részletesen foglalkoztunk, a Privátbankár.hu cikkeit a témában itt lehet megtalálni. >>>
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1895,42 pontos, 1,32 százalékos csökkenéssel, 141 691,73 ponton zárt kedden. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
