A néhai brit uralkodót, II. Erzsébetet hosszas betegeskedés után, életének 97., uralkodásának 71. évében, tavaly szeptember 8-án érte a halál Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján.
A brit kormány tíznapos nemzeti gyászt hirdetett, és a királynőtől több mint egyhetes gyászszertartás-sorozat után, rendkívül nagyszabású, katonai tiszteletadással kísért állami temetésen vettek végső búcsút a London nyugati határában emelkedő windsori kastély – a legősibb és legnagyobb angliai királyi rezidencia – Szent György-kápolnájában.
II. Erzsébet királynő koporsóját a temetés előtt egy napra a skót nemzeti egyház, a Church of Scotland 14. századi főtemplomában, az edinburghi St. Giles-székesegyházban, utána négy napra a londoni parlamenti legősibb épületében, a Westminster Hallban ravatalozták fel.
A brit kormány becslése szerint legalább negyedmillióan rótták le kegyeletüket a ravataloknál.
A londoni pénzügyminisztérium csütörtökön ismertetett végleges összesítése szerint a búcsúszertartások 161,743 millió fontba (70 milliárd forintba) kerültek. Ennek legnagyobb hányadát a belügyminisztérium állta: a hatalmas szertartássorozat rendőri biztosítására és az egyéb biztonsági feladatok ellátására a tárca 73,68 millió fontot fordított. A kulturális, média- és sportügyi minisztériumra 57,42 millió font, a skót kormányra 18,756 millió font költséghányad jutott. A védelmi minisztérium 2,89 millió fonttal, a külügyminisztérium 2,09 millió fonttal részesedett a néhai uralkodó búcsúztatására fordított kiadásokból.
A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov a temetés másnapján ismertetett, 2477 fő bevonásával készült reprezentatív felmérésében kimutatta, hogy a britek elsöprő többsége szerint az ország méltó módon emlékezett meg II. Erzsébet királynőről. A vizsgálat adatai szerint a válaszadók 66 százaléka „nagyon megfelelőnek”, további 20 százalék „egészen megfelelőnek” minősítette megemlékezéseket, vagyis 86 százalék nyilatkozott elégedetten a búcsúszertartásokról.
(MTI)
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
