Litvánia, Lettország és Észtország Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös határa megerősítését és bunkerek százainak megépítését tervezi az esetleges támadások ellen - közölték pénteken a három balti állam védelmi miniszterei. Az erről szóló megállapodást pénteken Rigában írták alá a felek. A "az elrettentés, és szükség esetén a katonai fenyegetések elleni védekezés". A három balti állam különösen veszélyeztetve látja magát az esetleges orosz támadásokkal szemben, mert földrajzi elhelyezkedésük miatt a NATO csak nehezen tudná megvédeni területüket. Észtország területén mintegy 600 bunkerről lenne szó, amelyeknek a megépítését 2025-ben kezdenék el. A projekt megvalósítása mintegy 60 millió euróba (23 milliárd forint) kerül.
- Boris Pistorius német védelmi miniszter pénteken arra figyelmeztetett, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború más országokra is kiterjedhet. "Szinte naponta érkezik fenyegetés a Kremlből - legutóbb ismét a balti államokbeli barátainkat fenyegették meg" - mondta Pistorius a Tagesspiegel című napilap pénteken megjelent cikkében.A német haderő, a Bundeswehr kapcsán a miniszter hangsúlyozta: "az égető fenyegetettségre tekintettel gyorsan meg kell erősítenünk védelmi kapacitásainkat". A védelmi miniszter azt is elmondta, hogy számolni kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nap akár meg is támadhat egy NATO-tagországot. A miniszter arra számít, hogy áprilisra elkészül a javaslat a kötelező katonai szolgálat visszaállítására valamilyen formában. Németország 2011-ben szüntette meg a kötelező sorkatonai szolgálatot. A védelmi miniszter továbbá szívesen zöld jelzést adna a német útlevéllel nem rendelkező katonák hadseregbe való belépésének is.
- Egyes területeken tovább javította helyzetét a kupjanszki frontszakaszon az orosz hadsereg, amely az elmúlt hét folyamán 17 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal rakétarendszerekkel ukrán katonai célpontokra - közölte a pénteken kiadott, a január 13. és 19. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
- A tárca heti összefoglalója szerint az orosz haderő négy frontszakaszon 58 rohamot vert vissza, közülük 25-öt Kupjanszk térségében. Az ukrán fél vesztesége az érintett frontszakaszokon mintegy 5250 katona volt, akik közül a legtöbben, körülbelül 1880-an Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az említett időszakban 21 ukrán katona adta meg magát, közülük 14 a dél-donyecki frontszakaszon.
- A helyi hatóságok az orosz megszállás alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
- Belgorod megyében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) elfogott egy ukrán állampolgárt, aki Gvozgyika típusú önjáró löveghez való alkatrészeket próbált meg Ukrajnába csempészni. A gyanúsítottat hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Az FSZB közölte, hogy őrizetbe vette a távol-keleti Habarovszk egyik lakosát, aki az ukrán katonai hírszerzés (GUR) utasítására információkat gyűjtött a "különleges hadműveletben" rész vevő katonákról és az orosz védelmi minisztérium által használt rádiófrekvenciákról. A hazárulással megvádolt férfi a szolgálat szerint katonák fizikai megsemmisítésére készült.
- Az orosz ügyészség pénteken 28 év fegyházbüntetés kiszabását kérte Darja Trepovára, aki ukrán megbízásból tavaly áprilisban egy szoborba rejtett pokolgéppel megölte Vladlen Tatarszkij (valódi nevén: Makszim Fomin) orosz bloggert és tudósítót egy szentpétervári kávézóban. Tatarszkijt azonnal megölte a robbanás, félszáznál több embert pedig megsebesített.
- Kigyulladt egy olajtároló raktár az oroszországi, Brjanszk megyei Klinci városában, miután egy orosz hadsereg által lelőtt ukrán drón roncsai az épületre zuhantak. A repülőgéphez hasonlító drónt a védelmi minisztérium térítette el kijelölt pályájáról rádióelektronikai felderítés során. A drón megsemmisülése után a lövedékek a klinci raktárra zuhantak. A légvédelmi egységek további két ukrán drónt is lelőttek Brjanszk megye más részein.
- Leközelebbi plenáris ülésén az orosz parlamenti alsóház a franciához fordul majd azzal kapcsolatban, hogy francia állampolgárokat vezényeltek "zsoldosként" Ukrajnába - közölte Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke pénteken a Telegram-csatornáján. Az orosz alsóház következő plenáris ülését kedden tartják. A francia külügyminisztérium csütörtökön valótlannak nevezte az orosz fél állítását, miszerint francia zsoldosok lennének Ukrajna területén.
(MTI)
Venezuelában beiktatták hivatalába pénteken a harmadik ciklusát megkezdő Nicolás Maduro elnököt, a vitatott eredményű júliusi választások hivatalos győztesét. 
