Kioktatástól az alkotmányos puccsig: miről beszéltek a politikusok?

Orbán: nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktáljon

Orbán Viktor a múzeum lépcsőjén elmondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: a március 15-i eskühöz "163 év után is hűek vagyunk". Ehhez tartják magukat akkor is - folytatta -, amikor az új alkotmány megalkotásával megtestesítik mindazt, ami egyszerre felel meg a XXI. század kihívásainak, a magyarok ösztöneinek és a magyar szellem természetének.

A miniszterelnök szerint 1848 a magyarság újkori történelmének legsikeresebb megújulását hozta el. Mint mondta, a magyarok mindig kiállnak Magyarországért, amikor a hatalom nem képes többé felelősen szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis ideákat hirdet, és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása. Szavai szerint így történt 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is.

Szólt arról is, hogy a kommunizmus európai betörése óta a magyarok minden európai nemzetnél többet harcoltak, több áldozatot hoztak a szabadságért. "Eskünkhöz híven nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 1956-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak, most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk" - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy senkitől sem lehet eltűrni a kioktatást, és mindenkitől elvárják, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet.

Mesterházy: alkotmányos puccs zajlik

Az MSZP a Pilvax közben tartotta ünnepi rendezvényét. Mesterházy Attila pártelnök szerint alkotmányos puccs zajlik Magyarországon, amelyet csak közös erővel, a demokratikus többség megteremtésével lehet megakadályozni; ha ez sikerül, az alkotmányos puccs el fog bukni.

Mesterházy Attila kijelentette: az új alaptörvény kormánypárti tervezete méltatlan március 15. örökségéhez, a benne foglaltak nem a szabad és független Magyarország értékei. "Veszélyben a szabadság, a demokrácia és a közös hit, hogy együtt, összefogva, közösen teremthetünk jobb világot magunknak és gyermekeinknek" - mondta a szocialista pártelnök, megjegyezve, az idei nemzeti ünnepen a szabadság és az életminőség javulása helyett kirekesztést, a szabadság korlátozását, a demokratikus intézmények eltiprását és a nehéz helyzetben lévők érdekének semmibe vételét látni.

Schiffer: a hatalom helyett a nép alkotmányozzon!

Az LMP frakcióvezetője a párt fővárosi, Teleki László téren tartott ünnepi megemlékezésén kijelentette: a magyar nemzet demokratikus alkotmányozást kíván az oktrojált alkotmányozás helyett. Schiffer András szerint érdemes felidézni, hogy a történetírás az alkotmányozásnak két módját ismeri: az egyiket oktrojált alkotmányozásnak hívják, és ezt a központi hatalom végzi el. Ebben az esetben és felfogásban az állam feladata a társadalom megszervezése, a célok meghatározása, és ezeknek alárendelik az egyes polgárok érdekeit.

Úgy fogalmazott, hogy a hatalom ilyenkor is adhat engedményeket, de ezeket bármikor visszavonhatja. Az alkotmányozás másik formája a demokratikus alkotmányozás, a "nép alkotmánya", amely a lehető legnagyobb társadalmi egyetértést tükrözi. Leszögezte, hogy ez teremt egyensúlyt a különböző társadalmi érdekek között, ez fejezi ki a társadalmi egyetértést, illetve ez a korlátja a többség zsarnokságának.

Vona: a Fidesz a gazdagok pártja

A Fidesz a gazdagok pártja, az Orbán-kormány pedig a gazdagok kormánya - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke pártjának március 15-i ünnepségén a budapesti Deák téren. Az ellenzéki politikus néhány ezres hallgatósága előtt leszögezte: a kormány által bejelentett Széll Kálmán Tervet "az első tavaszi szellő elfújja majd", de van másik megoldás, ezért a Jobbik elkészítette a IV. Béla programot, amely alternatívát nyújt a kormány politikája helyett Magyarország problémáinak megoldására.     

Vona Gábor beszédében hangsúlyozta: magyarnak lenni azt jelenti, hogy folyamatosan küzdeni kell a szabadságért, hiszen "újra rabságban élünk." Az ellenzéki politikus szerint "a Fidesz forradalma nem hozott változást, és Orbán Viktor az elmúlt 20 évet folytatja".