Eredetileg az európai uniós ügyekkel foglalkozott volna tematikus ülés keretében a héten a kormány, de tekintettel a jelenlegi helyzetre, természetesen a járványügy is napirendre került - ismertette a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kormány megállapította, hogy hatékony volt az eddigi védekezés, annak első fázisa eredményesen zárult. Sikerült megakadályozni a járvány terjedését, de a veszély továbbra is fennáll. Bár kedvezően alakultak az esetszámok az elmúlt napokban, Gulyás Gergely szerint törékeny az egyensúly, ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárost érintő enyhítések után fontos, hogy mindenki betartsa a védelmi szabályokat.
A miniszter szerint Magyarország lényegesen hamarabb hozta meg a fontos védelmi döntéseket az első megbetegedéstől számolva, mint több európai ország, ez is magyarázza, hogy miért állunk jobban.
A kormány a jövő héten nyújtja be a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló javaslatát a parlamentnek. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint ebben a járványügyi készültség fenntartásáról is rendelkeznek, melynek értelmében az operatív törzs folytatja a munkáját. Lapunk ez ügyben kérdést küldött a kormányszóvivői irodának: arra voltunk kíváncsiak, hogy a rendeleti kormányzás lezárása után indokolt-e a korlátozások fenntartása. A miniszter válasza szerint a készülség fenntartására továbbra is szükség van, viszont a rendkívüli jogrend visszavonásával hatályon kívül helyezik a veszélyhelyzet alatt született rendeleteket, ezért azokról törvényekben kell rendelkezni, amely a parlament hatásköre.
Vélemény
Kérdésünk nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy a hatályban lévő tényleges korlátozó intézkedések - így például a 65 év felettieknek fenntartott bevásárlási sáv fenntartására - közül melyekre van szükség azok után, hogy a rendkívüli jogrendnek a veszélyhelyzettel indokolt alkalmazása szükségtelenné vált.
A Kormányinfón elhangzott továbbá, hogy a kormány megszünteti a migrációval összefüggésben működtetett tranzitzónákat, miután uniós elmarasztalásban részesült.
Szóba kerültek a gazdaságvédelmi intézkedések is, melyek a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását szolgálják. álláskeresési járadékban jelenleg 101 477 ember részesül, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 71 235 fő. A közfogalkoztatásban részt vevők keretét 100 ezer fővel emelték meg, a veszélyhelyzet kihirdetése óta 5000 fővel többen vesznek már részt ebben a programban. A honvédségnél 3000 új helyet hoztak létre. A bértámogatást 106 ezer munkavállaló után igényelték már a cégek, 99 százalékban meg is kapják a támogatást a miniszter szerint. A beruházás ösztönzési program keretében 96 ezer munkahelyet őriznek meg - sorolta a miniszter.
Újabb témát érintve, az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló törvényjavaslat visszavonását azzal magyarázta, hogy most minden munkahelyre szükség van.
Az uniós ügyekkel kapcsolatban pedig az hangzott el, hogy a körvonalazódó 500 milliárd eurós járványügyi mentőcsomag forrása a tervek szerint 30 éves futamidejű hitel lenne, de több tagország - köztük Magyarország - azt az álláspontot képviseli, hogy a pénzt támogatásként kapják meg az államok. Az elosztás során pedig a kohéziós alapoknál figyelembe vett gazdasági szempontokat - az egy főre jutó nemzeti jövedelmet - javasolják figyelembe venni.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az iskolák, óvodák, bölcsődék újranyitásáról adott tájékoztatást, amely megegyezett Maruzsa Zoltán EMMI államtitkár tegnapi beszámolójával.
Lapunk arra is rákérdezett, hogy miért nem nyújtotta be a kormány határidőre a parlamentnek a 2021-es költségvetést. Korábbi közlések szerint május 19-én, e hét kedden kellett volna erre sor kerülnie. Gulyás Gergely elmondta, egy hetet csúszik a büdzsé kormányzati jóváhagyása, ezért jövő kedden terjesztik be azt a parlamentnek. A késlekedést pedig azzal magyarázta, hogy meg akarták várni, míg az áprilisi gazdasági adatok teljes mértékben rendelkezésre állnak. A parlamenti szavazásra ígyvalamikor június végén, július elején kerülhet sor -mondta a miniszter.
Érdeklődésünkre azt is elárulták, hogy a Pénzügyminisztérium továbbra is 3 százalékos recesszióval számol a mostani, tehát a 2020-as évre. Ez némileg meglepő annak fényében, hogy több kormánytag - köztük a miniszterelnök - is úgy nyilatkozott a közelmúltban az áprilisi gazdasági adatokról, hogy azok"borzalmasak", "brutálisak", "letaglózóak" lesznek. A PM előrejelzése a tényadatok rendelkezésre állása előtt született, a jelek szerint tehát az áprilisi adatok nem indokolták annak felülvizsgálatát.
Rákérdeztünk a 2021-es inflációs tervszámra is, erről annyit közölt Gulyás Gergely, hogy az is benne lesz a jövő héten benyújtandó költségvetésben. (Mint ebben a cikkben megírtuk, a konvergencia program szerint 3 százalék lehet az infláció jövőre, ez alapján pedig hasonló mértékű nyugdíjemelésre lehet számítani).
Majdnem tragédia lett a vége. 
