Környezeti és klímaváltozási szükséghelyzet kinyilvánításáról fogadott el jelképes jelentőségű határozatot szerda este a londoni alsóház. A javaslatot Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője terjesztette be, és a ház szavazás nélkül, többségi akaratnyilvánítással fogadta el. A döntés nem törvényerejű, így nem kötelezi cselekvésre a konzervatív párti kormányt. Corbyn mindazonáltal hatalmas előrelépésnek nevezte az indítvány elfogadását.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök az általa vezetett Skót Nemzeti Párt (SNP) e héten tartott tavaszi kongresszusán szintén klímaváltozási szükséghelyzetet deklarált, és az elmúlt hetekben ugyanígy tett többtucatnyi brit nagyváros tanácsa is.
A brit törvénykönyvek nem határozzák meg tételesen az éghajlatváltozási szükséghelyzet mibenlétét jogi szempontból, de több város helyhatósága e szükséghelyzet kinyilvánításával együtt programot fogadott el, amelynek alapján az adott települések nettó szennyezőanyag-kibocsátása 2030-ig zéróra csökkenne.
Az Extinction Rebellion nevű környezetvédő kampánycsoport a múlt hónapban csaknem két hétig tartó megmozdulás-sorozatot rendezett Londonban diákok, egyetemi tanárok, tudósok, közéleti személyiségek részvételével, sok helyen napokra megbénítva a közlekedést. A csoport olyan törvényeket követel, amelyek alapján már 2025-ig zéróra csökkenne Nagy-Britanniában a globális felmelegedést okozó szennyezőanyagok kibocsátása.
A brit üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztérium a tüntetésekre reagáló nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kormány megérti és osztja az éghajlatváltozás elleni fellépésért küzdők "szenvedélyes elkötelezettségét". A tárca adatai szerint Nagy-Britanniában 1990 óta 44 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás. A minisztérium szerint a kormány célja is az, hogy a brit gazdaság nettó károsanyag-kibocsátása zéróra csökkenjen, és ennek elérése érdekében független környezetvédelmi szakértők bevonásával már folynak az egyeztetések.
A brit kormány már két éve bejelentette, hogy Nagy-Britanniában 2040-től tilos lesz benzin- és dízelmotorral működő új személyautók és könnyű teherjárművek értékesítése, attól az évtől csak elektromos, illetve hibrid üzemű autók kerülhetnek forgalomba Nagy-Britanniában.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 121,75 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 68 002,24 ponton zárt pénteken. 
