A testület közölte: értékeli azt a kormányzati szándékot, hogy az államháztartás hiányát és az államadósság-mutatót a járvány, illetve az arra adott, ideiglenesre tervezett költségvetési lépések jelentősen ne befolyásolják, és ezért a gazdasági visszaesés hatásait enyhítő lépéseket ütemezetten vezetik be.
A Költségvetési Tanács pénteken nyilvánosságra hozott véleménye szerint az elmúlt évtized sikeres gazdaságpolitikájának és a magyar gazdaság erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország erős és ellenálló állapotban képes reagálni a járványra, valamint annak gazdasági következményeire.
Újra kell gondolni a költségvetést
Költségvetési oldalról 2020-ra számottevő rugalmasságot és mozgásteret biztosítanak a GDP 1 százalékára tervezett, minden korábbinál alacsonyabb hiánycél, valamint azon belül a csaknem 500 milliárd forintos tartalékok. Szintén növelte a mozgásteret a GDP-arányos államadósság 2011 óta tartó folyamatos csökkenése, amelynek során már a 2008-as válság előtti szint alá mérséklődött az eladósodottság.
A tanács egyetért a költségvetés újratervezésének szükségességével a járvány okozta egészségügyi és gazdasági hatások kivédése érdekében, amely a tartalékok felszabadításával és új alapok létrehozásával már részben megtörtént.
Két csatorna
A koronavírus következményei alapvetően két csatornán befolyásolják a költségvetést. Egyrészt a gazdasági növekedés lassulása, valamint a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak nyújtott adófizetési könnyítések mérséklik az adóalapokat, így az adóbevételek elmaradnak a tervezettől. Másrészt az egészségügyi veszélyhelyzet és a gazdasági hatások kezelése a kiadások növekedését is szükségessé teszi.
A kormány a válságkezelő intézkedések fedezetét úgy törekszik megteremteni, hogy az ne növelje a hiányt. Az intézkedéseket elsősorban átcsoportosításból, a tartalékok felhasználásából és a kiskereskedelmi szektorban működő nagyvállalatok adójából, valamint a hitelintézetek adójának emeléséből finanszírozzák. Ebből következően a költségvetési hiányra döntően a gazdasági folyamatok, a bevételek elmaradása hat.
Kérdés, meddig tart a járvány?
A 2020. évi költségvetési folyamatokat jelentős részben befolyásolja a járvány időtartama, így a különböző szervezetek által készített makrogazdasági prognózisok is érdemi eltérést mutatnak. Bizonytalan a járvánnyal összefüggésben kialakuló gazdasági válság lefutása, ami nagy mértékben megnehezíti a várható makrogazdasági pálya pontos előrejelzését.
A tanács egyetértéssel fogadta, hogy a kormány a költségvetés hiányát a GDP 3 százaléka alatt kívánja tartani, de a körülmények romlása esetén kész ennek felülvizsgálatára.
A tanács figyelmének középpontjában az államadósság alakulása áll. Az államadósság-mutató 2019 végére a GDP 66,3 százalékára csökkent. Idén azonban a járvány elhúzódása, a gazdaság tartós lassulása és a hiány előre láthatónál nagyobb emelkedése az államadósság-mutató átmeneti növekedését okozhatja. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egész világot sújtó válság miatt nehezebbé válik az államadósság finanszírozása. Erre külső források igénybevétele növelné Magyarország sérülékenységét, ezért a Tanács támogatja a hazai megtakarításokra történő támaszkodást.
Nem várt kiadások
A 2020. évi költségvetési törvény 4 százalékos gazdasági növekedést tételezett fel. Az ettől várható eltérés, valamint az egészségügyi és gazdaságvédelmi kiadások szükségessé teszik a tartalékok által biztosított rugalmasságon felül is a költségvetés újratervezését.
A tanács nyugtázza, hogy a kedvezőtlen időszakban is addicionális, a törvényben még figyelembe nem vett forrásokhoz jutott a költségvetés. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2019-es eredményéből 250 milliárd forintot fizetett be a központi költségvetésbe, az 5G frekvencia koncesszióból pedig 128 milliárd forint folyik be. A bevételek közül a MNB befizetéséből 48 milliárd forint javítja az eredményszemléletű államháztartási egyenleget, a többi finanszírozási forrásnak tekinthető.
Kitértek arra is, hogy a kormány március második felében első körben egyes meghatározott nemzetgazdasági ágazatokhoz tartozó munkáltatók és munkavállalók adó- és járulékterheinek csökkentéséről döntött, ami idén önmagában mintegy 100 milliárd forinttal mérsékelheti a költségvetési bevételeket.
A kormány létrehozott három alapot, a járvány elleni védekezési alapot 634 milliárd forint értékben, a gazdaságvédelmi alapot 1346 milliárd forint értékben, a harmadik pedig az Európai Unióból érkező, járvány elleni támogatások rendszerezését foglalja magában. Összességében az alapok létrehozása nem befolyásolja a költségvetési egyenleget, amíg a felhasználásuk meg nem haladja a jelenleg hozzárendelt forrásokat - fejtette ki véleményében a Költségvetési Tanács. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt a továbbiakban is szoros figyelemmel kísérik, ahogy a bevételkiesések hatását is.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
