Egyrészt a rendelet mellékletében rögzítették a veszélyhelyzetben létfontosságúnak számító szektorokat, ennek alapján ilyenné vált az ivóvíz-, a villamosenergia-, a földgáz, és a kőolajellátás biztosításával összefüggő munkakörök mellett a légiközlekedési irányítás, a reptéri biztonsági szolgáltatás és földi kiszolgálás, a vasúti szolgáltatások és a forgalomirányítás üzemeltetése, a pénzügyi szektor, a gyógyszerellátás, az egészségügyi szolgáltatás és az internetelérés biztosítása mellett például a DNS-szolgáltatás is.
Az eddig hatályos törvény alapján a létfontosságú vállalatok (kivéve a honvédelem szempontjából jelentős cégek) nyilvántartási adatait a katasztrófavédelem központja kezelte, és ezeket az adatokat a hatósági szervek csak írásban, az adatigénylés céljának meghatározásával és pontos megjelölésével kérhették ki, 15 napos határidővel. Ehhez képest a mostani módosítás szerint ezekhez az adatokhoz mostantól sokkal egyszerűbben hozzáférhet majd a „honvédelmi ágazat javaslattevő hatósága”, azaz a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Igazgatási Főosztálya.
Emellett a kormány rendeletbe foglalta azt is, hogy a vállalatok üzemeltetői katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetén haladéktalanul kötelesek a kijelölő hatóságot és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét értesíteni, míg a honvédelmi szempontból is fontos cégek a Magyar Honvédség Központi Ügyeletének is kötelesek jelezni.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
