Körvonalazódik a járási rendszer felépítése

"A 3200 magyarországi település egyharmada 500 fő alatti, ezekben 281.000 ember él, de még az ezer fő alatti települések száma is 1700. Belátható, hogy egy 800-900 fős településen nem lehet minden szolgáltatást megszervezni" - indokolta az átalakítást Tállai András. Az államtitkár ismertette, hogy a járások vezetését a kormányhivatalokra bíznák, melyek az államigazgatási feladatokat szervezik. A járási székhelynek minősülő városok többletfeladatokat kapnak, az egyes önkormányzatok alapfeladatokat látnának el, és a járás települései kötelező társulásokban végeznének el meghatározott szolgáltatásokat.

A közigazgatás településeken megjelenő egységei az önkormányzati hivatalok lennének, és az is elképzelhető, hogy több falunak lenne egy jegyzője. Tállai András rámutatott, hogy sürgető az önkormányzati viszonyok "szűkebbre szabása", mert a rendszer több pénzbe kerül, mint a települések bevétele, így minden nap hiányt termel.

Az államtitkár szólt arról is, hogy szabályoznák a főállású polgármesteri poszt lehetőségét, mert az 500 főnél kisebb települések felében a falu vezetője főállásban dolgozik. "Nem szabad, hogy egy bizonyos településméret alatt egzisztenciát jelentsen a polgármesterség" - fogalmazott. A települések eladósodottságáról szólva elmondta, hogy sok helyen csőd közeli állapottal küzdenek, az adósságkezelési törvény viszont nehezen tartható be, mert életszerűtlen, hogy egy 90 napon túli tartozás miatt a polgármesternek kötelező legyen adósságrendezést kérni.

A tárca elképzelése szerint kétlépcsős adósságrendezést vezetnének be, ahol az első fokozat elérésekor a kormányhivatal által felügyelt pénzügyi gondnok segítségével még megállítható lenne a teljes eladósodás. Tállai András hozzátette, terveik szerint az adósságrendezési eljárás alá vont települések polgármesterei és képviselői nem indulhatnának a következő választásokon.