Blöffnek nevezte a Fidesz frakcióvezetője, hogy visszalépnének attól a javaslattól, amely szerint nem lenne lehetséges önkényuralmi jelképek kereskedelmi felhasználása. Kósa Lajos a Tv2 Mokka című műsorában szerda reggel azt mondta: a témát megvitatták és semmilyen döntést nem hoztak, megállapították, hogy a kérdés bonyolult, inkább a célokat szerették volna kijelölni. Hozzátette: a cél az, hogy akár jópofának tartja valaki, akár nem, "se horogkeresztes pólót, se sarló-kalapácsos sört ne lehessen árulni".
A józan ész szabályai
Hangsúlyozta: a józan ész szabályait be kell tartani, például a művészeti felhasználást, adott esetben egy kiállításon történő bemutatást meg kell engedni. Vannak olyan termékek is, amelyek a vörös csillagot nem önkényuralmi jelképként használják - fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője -, egy ásványvíz- és egy tornacipőmárkát említve példaként. A Heinekennel kapcsolatban ugyanakkor azt mondta: épp ez a cég volt az, amely 1951-ben levette söréről a vörös csillagot, mert értelmezése szerint önkényuralmi jelképként volt értékelhető.
Kósa Lajos a tervezett szabályozással kapcsolatban azt mondta: meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy adott esetben ezt egy nemzetközi fórumon is meg tudják védeni.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
