A belső kereslet élénkülésével magyarázták a szeptemberi, az egy évvel korábbihoz képest 8,2 százalékkal több, 7,386 milliárd eurós importot a szakértők, akik a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn megjelent szeptemberi külkereskedelmi adatira reagáltak.
Balatoni András, az ING vezető elemzője és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzője egyaránt a lakossági fogyasztás növekedésével együtt járó jelenségnek tartja az import gyors növekedését, miután a fogyasztási cikkek behozatala generálja azt.
Eddig az olcsó olajár kompenzálta a fogyasztási cikkek importjának a növekedéséből adódó külkereskedelmi egyenleg romlást, ezért lehetet olyan magas - 814 millió euró - a kereskedelmi többlet. A 12 havi gördülő átlag többlete 7,6 milliárd eurót tesz ki, az egész éves várakozás 7,5 milliárd euró - magyarázta Balatoni András.
Ürmössy Gergely elmondta: az év hátralévő részét a fogyasztásicikk-behozatal miatt importtöbblet jellemezi majd, sőt a jövő évet is. Az elemző megjegyezte, hogy ha a jövőben a külkereskedelmi többlet nem növekszik - vagy éppen stagnál - az arra utal majd, hogy egészségesebb szerkezetű lett a magyar gazdaság, mivel kevésbé függ a növekedése az importtól.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette korábban a Privátbankárnak: az év hátralevő részében az alacsony olajárak miatt tovább javulhat a külkereskedelmi egyenleg, így a többlet elérheti a 7,9 milliárd eurót a tavalyi 6,274 milliárd után. A kivitelre ugyan kockázatot jelenthet a kínai és más feltörekvő gazdaságok lassulása, ezt azonban ellensúlyozhatja a számunkra lényegesebb európai gazdaságok némi élénkülése.
A Volkswagen károsanyag-kibocsátási botránya szintén kockázatot jelenthet, de az európai autóeladások növekedése folytatódhat, így ebből más autógyárak profitálhatnak, amelyeknek a hazai beszállítók szintén partnerei - vélte Suppan Gergely.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
