A múlt év második felében megteremtődtek a növekedés feltételei, az államháztartás hiánya pedig az idén is a tervezett szinten tartható - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke.
Kovács Árpád a KT és a Magyar Közgazdasági Társaság által a költségvetési politika és a gazdasági növekedés kapcsolatáról tartott konferencián tartott előadásának főbb megállapításait összegezte.
A tartalékból is lehet pótolni
A KT kötelessége, hogy félévente véleményt nyilvánítson a központi költségvetés végrehajtásáról, és az államadósság várható helyzetéről. Kovács Árpád a tavalyi és az idei első féléves értékelést állította párhuzamba.
Tavaly az egyszeri hatások domináltak az első félévben, a kiadási tételeknél túllépések, a bevételeknél pedig elmaradások jelentkeztek. A bevételek jelentős részénél idén is elmaradások keletkeztek. Ennek oka a tervezettnél alacsonyabb növekedés, és infláció, továbbá az új adónemek nehéz tervezhetősége. Kovács Árpád szerint azonban, a költségvetési tartalékból pótolhatók ezek a kiesések.
Két százalékig bármi lehet
Kovács Árpád dicsérte a kormányt azért, hogy folyamatosan korrigálja a költségvetés mindkét oldalát. Utalt a májusi egyenlegjavító intézkedésekre, továbbá az augusztusban hatályba lépő közteherviselési intézkedésekre, amelyek a bevételi oldalt érintik.
Kérdésre válaszolva a KT elnöke úgy vélte, hogy a kormány által tervezett 0,7 százalékos növekedés ebben az évben tartható, bár 0 és 2 százalék között bárhol lehet a végeredmény. Az alacsony inflációról szólva pedig azt mondta, hogy "senki sem számított" arra, és ezáltal csökkennek a költségvetés bevételei.
Serkenteni kell a magyar exportot
A sajtótájékoztatón Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, a KT tagja kegyelmi állapotnak nevezte a jelenlegi helyzetet, amikor az infláció 3 százalék alatti, a hiány nem éri el a GDP 3 százalékát, és az államadósság folyamatosan csökken.
Domokos László ehhez kapcsolódva jelezte, hogy az alacsony alapkamat és infláció miatt egyes ágazatokban már most javult a beruházások megtérülése. A számvevőszéki elnök beszélt még a tájékoztatón arról a monitoring rendszerről, amelyet az ÁSZ alakított ki a zárszámadások és a költségvetések értékelésére.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója azt a tanulmányt ismertette, amely a német és a magyar gazdaság teljesítménye közti összefüggésről készült. Egészen 2010-ig nagyon szoros volt a korreláció a német világexport, és a Németországba irányuló magyar export között. Azóta a magyar export dinamikája visszaesett, pedig a németországi export többségét Magyarországon letelepedett német cégek adják. Ahhoz, hogy a német világexporttal újra együtt haladjon a magyar export, a tőkevonzó képességet kell helyreállítani. Nem elég az, hogy egy külső piac húzza a magyar exportot, azt belülről is serkenteni kell - tette hozzá.
A tájékoztatón jelen volt Szűcs Tamás, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője is, aki az unió és a tagállamok közti viszonyról, valamint a fenntartható gazdasági növekedésről beszélt, illetve kiemelte az EU országspecifikus ajánlásait, amelyeket figyelembe kell venni a jövő évi költségvetésben.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
