Jövő csütörtöktől négy hétre újból csaknem teljes - bár a tavaszinál több szempontból lényegesen enyhébb szigorúságú - zárlat lép életbe Angliában a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése végett.
Boris Johnson brit miniszterelnök a Downing Streeten tartott szombat esti sajtótájékoztatóján közölte: november 5-től december 2-ig az Angliában élők csak meghatározott indokokkal hagyhatják el otthonaikat. Ezek közé tartozik a sürgősségi vagy a tervezett orvosi ellátás, az alapvető szükségleti cikkek és a gyógyszerek beszerzése, a munkahelyre utazás azok esetében, akik otthonról nem tudják ellátni munkájukat, illetve a szabadtéri testedzés. Ezt az egy háztartásban élők együtt is végezhetik, de mindenki csak egy, vele nem egy fedél alatt lakó emberrel találkozhat közterületen is.
Johnson bejelentése alapján jövő csütörtöktől a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok, valamint a pubok, a bárok és az éttermek négy hétre bezárnak, bár elvitelre és házhozszállításra továbbra is lehet ételt rendelni.
Lényeges különbség azonban a járvány első, tavaszi hulláma idején elrendelt zárlathoz képest, hogy ezúttal az iskolák és az egyetemek a négyheti zárlat idején is nyitva maradnak.
A március 23-án bevezetett korlátozások első szakaszában - a kritikus fontosságú munkahelyeken, például a kórházakban dolgozók kivételével - a munkába járás is tilos volt, azok számára is, akiknek esetében nem volt lehetséges az otthoni munkavégzés. A brit kormányfő külön is hangsúlyozta, hogy a munkahelyeknek most nyitva kell maradniuk, mindenekelőtt az építőiparban és a feldolgozószektorban. Jelentős különbség az is, hogy a meghatározatlan időre elrendelt tavaszi korlátozásokkal ellentétben ezúttal van végdátuma az intézkedésnek.
Szombat esti sajtóértekezletén Boris Johnson kiemelte: a jövő csütörtökön életbe lépő zárlat december 2-án véget ér, és onnantól a kormány szándékai szerint ismét az eddig alkalmazott enyhébb, a különböző országrészekben eltérő készenléti fokozatokat érvényesítő regionális rendszer lép életbe.
A szombaton bejelentett intézkedés komoly fordulat a kormány eddigi járványellenes stratégiájában. Johnson az elmúlt hetekben többször is gyakorlatilag kizárta az országos kiterjedésű zárlat újbóli alkalmazását, azzal az érvvel, hogy egy ilyen intézkedésnek katasztrofális gazdasági következményei lennének.
A brit gazdaság a március végén elrendelt zárlatot súlyosan megszenvedte: az idei második negyedévben 19,8 százalékkal - a negyedéves mérések 65 évvel ezelőtti kezdete óta példátlan ütemben - zuhant a brit hazai össztermék (GDP) az első három hónaphoz viszonyítva. Az utóbbi időszakban azonban a kormány tudományos tanácsadó testületének tagjai mind erőteljesebb nyomást gyakoroltak a miniszterelnökre az eddiginél kiterjedtebb járványellenes intézkedések bevezetése érdekében, tekintettel a koronavírus-fertőzések gyorsuló terjedésére.
Chris Whitty angliai tisztifőorvos, a kormány egészségügyi főtanácsadója a szombat esti sajtótájékoztatón elmondta: a statisztikai becslések szerint szeptember végén az angol lakosság 0,2 százaléka, október végén már 1,04 százaléka volt koronavírus-fertőzött, vagyis a vírust hordozók aránya egy hónap alatt az ötszörösére emelkedett.
Boris Johnson a sajtóértekezleten kijelentette: a kormány tanácsadóinak modellszámításai alapján a jelenlegi járványdinamika a most bejelentett ellenintézkedések nélkül azzal a kockázattal járna, hogy a koronavírus-járvány egy idő után naponta több ezer halálos áldozatot szedne, sokkal többet, mint a tavaszi tetőzés idején. Áprilisban voltak olyan időszakok, amikor naponta 1200-nál több halálos áldozata volt a koronavírus-járványnak az Egyesült Királyságban.
A brit kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor: őszintén hisz abban, hogy most meghozott intézkedések eredményeként a családok az idei karácsonyt már országszerte együtt tölthetik.
Hozzátette: immár nagyon közeli kilátás az olyan gyors és olcsó koronavírustesztek tömeges használata, amelyeket mindenki maga el tud végezni, és amelyek 10-15 percen belül eredményt mutatnak. Boris Johnson kijelentette: derűlátóan ítéli meg annak az esélyét is, hogy tavaszra a jelenlegitől nagyon különböző, sokkal jobb helyzetben lesz az ország, és ezt a kormány tudományos tanácsadói is egyöntetűen vallják.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
