A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint áprilisban tovább emelkedett a munkanélküliek száma, egy hónap alatt 19 ezerrel lettek többen, 187 ezren voltak. Ennél a közel 20 ezer főnél azonban valójában jóval többen veszítették el az állásukat, összesen 73 ezren. Azok, akiket nem a munkanélküliek közé sorolt be a statisztika, az inaktívak táborát gyarapították.
Ennek oka a statisztikai definícióban rejlik: a hivatalos meghatározás szerint ugyanis, aki nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni, az nem tekinthető munkanélkülinek, a munkaerőpiac inaktív részéhez tartoznak. Ők áprilisban 54 ezren voltak a márciusi 40 ezer után.
A foglalkoztatottak száma a negyedik hónappal ezzel összhangban változott. A KSH szerint 73 egy hónap alatt 73 ezerrel csökkent a létszám 4,368 millióra, tavaly áprilishoz képest pedig 136 ezer fős a csökkenés mértéke.
Február-április átlagban nem katasztrofálisak a számok
Ha a szokásos, háromhavi átlagot jelző adatokat nézzük, melyben már ugye két, koronavírus-járvány által érintett hónap is van, a számok nem tűnnek katasztrofálisnak. A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek korcsoportjában 3,8 százalékra emelkedett az előző évi 3,5 százalékról. A munkanélküliek átlagos létszáma 174,1 ezer fő. A munkanélküliség átlagos időtartama 9,2 hónap volt és a munkanélküliek 25,7 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek minősül.
A 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma a február-április időszakot tekintve 55 ezer fővel mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, 4,436 millióan voltak. A KSH közlése szerint az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók és a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma egyaránt 21 ezer fővel csökkent, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
