Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,2 százalékkal nőtt. A járműgyártás kibocsátása az előző havi 7,8 százalékoshoz hasonló ütemben 7,6 százalékkal nőtt. A közúti gépjármű gyártásának volumene 7,3, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 8,8 százalékkal haladta meg a tavaly októberit.
A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 10,4 százalékkal emelkedett, tovább élénkült a szeptemberi 6,0 százalék után. A legjelentősebb alágazat, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 36, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 68 százalékkal bővült. A híradástechnikai berendezés gyártása ugyanakkor 76 százalékkal visszaesett.
A villamos berendezések gyártása 13,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, főként a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően - jegyezte meg a KSH. A feldolgozóiparból 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése négy hónap emelkedés után októberben először csökkent, 4,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mindkét értékesítési irányban mérséklődtek az eladások: belföldön 4,2, exportra 3,0 százalékkal. A legnagyobb súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,6 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben, 13,1 százalékkal a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás esett vissza.
Az ipari export volumene 1,0 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly októberben. A feldolgozóipari exportértékesítés 38 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,5, míg a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 4,7 százalékkal emelkedett. Az ipar belföldi értékesítése 3,1, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal csökkent tavaly októberhez képest. A járműipar belföldi eladásai azonban 10,8 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit a szeptemberi 6,1 százalékos emelkedés után. A számítástechnikai termékek értékesítése 14,4 százalékkal nőtt, ami 3,8 százalékponttal nagyobb a szeptemberinél.
A fogyasztási cikkek belföldi értékesítése 3,1 százalékkal maradt el a tavaly októberitől, ezen belül a tartós fogyasztási cikkeké 5,9 százalékkal esett. A beruházási javak belföldi kereslete 1,4 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, az energia fogyasztás 8,0 százalékkal nőtt. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 4,3 százalékkal nagyobb volt a tavaly októberinél. Az új belföldi rendelések 3,1, az új exportrendelések 4,5 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány október végén 6,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az exportrendelések 6,9 százalékkal, a belföldi rendelésállomány 1,5 százalékkal nőtt.
Az év első tíz hónapjában az ipari termelés 8,2 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához mérve. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 8,3 százalékkal, míg a belföldi értékesítésé 6,3 százalékkal kisebb volt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
