A várakozásoknál kisebb, 652 milió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben szeptemberben, lényegesen mérséklődve az augusztusi rekordmértékű, 1580 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően igen robosztusan, 27,5 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor a drámaian dráguló energiaárak miatt 32,8 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 570 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 82 millió euró deficithez képest. Az első kilenc hónapban 19,6 százalékkal nőtt az export, míg 29,7 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 8153 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 5707 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 2446 millió euró többlettel szemben.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 6,445 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első nyolc hónapban, azaz a romlás szignifikáns, 85 százalékáért részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.
Tavaly összesen az export euróértéke 13,6 százalékkal, az importé 18,4 százalékkal nőtt, így az egyenleg 3995 millió euróval 1623 millió euróra romlott.
A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásának köszönhetően. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozásunk szerint 8-8,2 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,62 milliárd euró többlet után. A kivitel kilátásait lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatják a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
