Lassan tényleg mindenkinek van munkája – mélyponton a munkanélküliség

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly október–decemberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 411 ezer fő volt, 152 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 67,5 százalékra emelkedett, a nők foglalkoztatási mutatója javult nagyobb mértékben.

2016-ban a foglalkoztatottak éves átlagos száma 4 millió 352 ezer fő volt, 141 ezer fővel haladta meg a 2015. évit. A 15–64 évesek körében 66,5 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, 2,6 százalékponttal magasabb az előző évinél - közölte a KSH a Privátbankárral.

2016. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 3,6 százalékkal magasabb, 4 millió 411 ezer fő volt. A növekedés teljes mértékben az elsődleges munkaerőpiacon következett be, ugyanis mind a magukat közfoglalkoztatottnak vallók, mind pedig a külföldi telephelyen dolgozók száma csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 363 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,7 százalékponttal, 67,5 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,0 százalékkal, 2 millió 365 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,6 százalékponttal, 73,9 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 3,7 százalékkal, 1 millió 998 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal, 61,2 százalékra javult.

A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 310 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,4 százalékponttal, 29,2 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,8 százalékponttal, 82,9 százalékra, utóbbiaké 4,4 százalékponttal, 51,1 százalékra.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,9 százalékponttal, 72,6 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,7, a nőknél 65,7 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben, 4,0 százalékponttal az Észak-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (71,7%), Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (62,4%). A magas foglal¬koz-tatottsággal jellemezhető Közép-Dunántúlon a foglalkoztatottság szintje minimálisan (0,1 százalékponttal) növekedett, és Nyugat-Dunántúlon is az átlagosnál alacsonyabb volt a növekedés mértéke (1,3 százalékpont).

4,4 százalékra csökkent a munkanélküliség

A KSH adatai szerint tavaly október–decemberben a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 76 ezer fővel, 205 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent.

2016-ban átlagosan 235 ezer fő volt a munkanélküliek száma, 73 ezer fővel kevesebb, mint 2015-ben. A munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos értéke 1,7 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél.

2016. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 36 ezer fővel, 110 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,5 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 40 ezer fővel, 95 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,0 százalékponttal, 4,5 százalékra mérséklődött.

A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,7 százalékponttal, 11,6 százalékra csökkent, de a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,7 százalékponttal, 3,9 százalékra, míg az utóbbiaké 1,1 százalékponttal, szintén 3,9 százalékra.

A munkanélküliség átlagos időtartama 17,9 hónap; a munkanélküliek 46,6 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében minden régióban mérséklődött. A legjelentősebb változás Dél-Alföldön következett be, ahol 2,5 százalékponttal, 4,6 százalékra csökkent a munkanélküliség, illetve Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön, ahol 2,2 százalékpontos csökkenés mellett 5,9 százalék, valamint 8 százalék volt a ráta. A munkanélküliségi ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,1%), míg Észak-Alföldet az átlagot meghaladó javulás ellenére is a legmagasabb ráta jellemezte a régiók között.

2016. január–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 73 ezer fővel kevesebb, 235 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos értéke 1,7 százalékponttal volt alacsonyabb.

A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 34 ezer fővel, 128 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,5 százalékponttal, 5,1 százalékra csökkent. A munkanélküli nők mutatói a férfiakéinál nagyobb mértékben csökkentek; számuk 39 ezer fővel, 107 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 1,9 százalékponttal, szintén 5,1 százalékra mérséklődött.

A legnagyobb változás a fiatalok körében volt, rátájuk 4,4 százalékponttal, 12,9 százalékra csökkent. A 25–54 évesek és az 55–64 évesek körében közel azonos mértékű, 1,5, illetve 1,4 százalékpontos mérséklődés mellett a munkanélküliségi ráta 4,5, valamint 4,4 százalék volt.