A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
A parlamenthez benyújtott törvényjavaslatok közül kettő is módosítaná, kiegészítené a koncessziókra vonatkozó szabályozást. Ez önmagában is izgalmas téma lenne, de cikkünk szempontjából még érdekesebb az a képviselői módosító javaslat, amit Lázár János nyújtott be, és amelyben a dohánypiacon érvényesíthető kártérítési igényeknek adna törvényi alapot. Alaposabban megvizsgálva a javaslatot arra juthatunk, hogy a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos nem is annyira a trafikoknál látta idejét a helyzet tisztázásának, hanem a köztes szereplőnél, a dohánykiskereskedelmi ellátásért felelős cégnél.
Az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. öt éve szerezte meg ezt a koncessziós jogot. A vállalat mögött pedig a hazai dohánypiac két erős oszlopa, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt. áll. Utóbbi hódmezővásárhelyi kötődése közismert, mint ahogy a tulajdonos Sánta János is közelebbi ismeretségben áll a szintén az alföldi városból származó Lázár Jánossal. (Arról, hogy mekkora üzlet a dohánykereskedelmi ellátás, a hvg írt szeptemberben.)
De mi lehetett vajon a szándéka a miniszterelnöki biztosnak a módosítással, amelyben egyebek mellett a koncesszióra jogosult kártérítési felelősségét rögzítené? Tehát nem csak azt, hogy az állam mikor tartozik kártérítési felelősséggel, hanem azt is, hogy a koncesszió jogosultja milyen esetekben válik erre kötelezetté.
Lázár módosítója a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012-es törvénybe (Fdvtv.) nyúlna bele. Ennek néhány pontja a koncessziós törvény - szintén parlamenti jóváhagyásra váró - módosításához igazítja az Fdvtv.-t, azzal, hogy pontosítja a koncesszió megkötésére feljogosítottak körét az állam oldaláról. Jelenleg a törvény az állami vagyonért felelős minisztert említi e ponton, aki történetesen Mager Andrea. Ez úgy változna, hogy – egy idén őszi kormányrendeletnek megfelelően – a Miniszterelnöki Kabinetfőnökhöz, Rogán Antalhoz kerül ez a jog, immár a törvény szerint is. De felhatalmazást kapna a központi kormányzati igazgatási szerv is, amely mögött bizonyára a Nemzeti Koncessziós Irodát kell értenünk (melynek élére – mint pár napja megírtuk, Rogán korábbi helyettes államtitkára került).
Ez a lényeg: az állam is előállhat követeléssel
Eddig követő üzemmódban dolgozott Lázár János, de a továbbiakban új elemekkel gazdagítja az Fdvtv.-t. Beemelné a törvénybe, hogy a koncessziós szerződésekben a koncessziós díj ellentételezéséről, valamint a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a koncessziós szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell. Ez a kitétel vonatkozna mind a dohány kiskereskedőkre (nemzeti dohányboltokra), mind pedig a dohánykiskereskedelmi ellátókra. Mint az előterjesztő megjegyzi, a szerződések részben már tartalmaznak ilyen elemeket, de ennek törvényi alapja eddig nem volt.
Az amúgy rövid módosító 3. pontjában aztán ki is fejti az utóbbiakra vonatkozóan, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet igényt tartani az átalány-kártérítésre a felek között. Így például az ellátó akkor támaszthat követelést, ha az idevágó jogszabályok változása, vagy az állam szerződésszegése okán a koncessziós szerződés változatlan feltételekkel történő teljesítése a koncesszió jogosultja számára aránytalanul terhessé vagy lehetetlenné vált, vagy gazdasági hátrányt, kárt vagy jogi érdeksérelmet okozna. Továbbá ha a koncessziós szerződés az előbbiek bármelyikére tekintettel bármely módon megszűnt.
Ám az állam is támaszthatna követelést kártérítésre, amennyiben a jogosult a teljesítést ok nélkül megtagadja vagy olyan súlyos szerződésszegést követ el, amely a koncessziós szerződés fenntartását lehetetlenné teszi.
A módosító rögzíti a kártérítés összegére vonatkozó rendelkezéseket is, így annak összege a kártérítést megalapozó év előtti év koncessziós díja, szorozva a koncesszióból hátralévő évek számával, de minimum hárommal. Valamint azt is, hogy a felek ezeken kívül megállapodhatnak egyéb feltételekben is, amely által akár emelkedhet is a kártérítés összege.
A miniszternek a módosított törvény hatályba lépését követően 60 napja lesz arra, hogy az itt tárgyalt változásokat átvezesse a szerződéseken. Figyelemre méltó a javaslat utolsó pontja is, amely biztosítja, hogy amennyiben nem történik meg 60 napon belül a szerződések átírása, a koncesszió jogosultja akkor is hivatkozhat a számára az állammal szemben biztosított jogokra, a szerződés módosítását pedig bírósági úton is kezdeményezheti.
Most érdemes vennünk egy kis levegőt
A hosszú jogi szöveg után nézzük meg, hogyan értékelik kormányzati körökben Lázár módosítóját. Mint lapunkat tájékoztatták, a miniszterelnöki biztos javaslatának célja az volt, hogy a kártérítési klauzulák az eredetinél pontosabban, és – szemben a benyújtott törvényjavaslattal – kétoldalú formában legyenek megfogalmazva. Azaz ne csak az állam, de a koncessziós jogosult is ugyanazon mértékű kártérítéssel tartozzon például szerződésszegés esetén, amit ő kapna fordított esetben.
Kérdésünkre, hogy a módosításnak van-e olyan célja, hogy a járványhelyzet miatt esetleg megcsappanó kereslet alapot adhasson kártérítésre, azt a választ kaptuk, hogy szó nincs arról, hogy a járvány hatása, vagy a gazdasági körülmények romlása miatt bárki bármilyen kártérítési igénnyel élhetne; ehhez valamilyen „felróható” magatartás szükséges a másik fél részéről.
De mi a helyzet akkor, ha a kormány döntése alapján szűkítik a trafikok körét? Erre egyébként konkrét kormányzati szándék van. Ebben az esetben jár kártérítés? A válasz szerint a trafikosok koncessziós szerződése 2013 óta tartalmaz egy kártérítési klauzulát arra az esetre, ha az állam megnövelné a koncessziós boltok számát, vagy bármely más módon több helyen biztosítana dohánytermék-értékesítési lehetőséget, mint amennyivel a pályázónak a pályázat benyújtásakor egy 20 éves szerződésre tekintettel számolnia kellett. Nyilván igaz ez arra az esetre is, ha az állam egyszerűen elveszi a trafikostól a trafikjogát, miközben a trafikos nem szegett szerződést.
A módosítás lényegét pedig úgy foglalták össze nekünk, hogy Lázár János javaslata alapvetően csak annyiban új, hogy megteremti a jogalapot arra, hogy a jövőben minden, dohánnyal kapcsolatos koncessziós szerződésben kötelező legyen kártérítésről (kártalanításról) rendelkezni. Ennél konkrétabb a módosító illetve az indoklása, amelyből kiderül, hogy elsősorban az ellátóval kapcsolatos rendelkezéseket akarta „ráncfelvarrni” a miniszterelnöki biztos. Vagyis a már említett ODBE és az állam közti oda-vissza kártérítési igényeket részletezi.
Ennek hátterében állhat egy jogszabályi hézag kitöltése is, de el lehet azon is elmélkedni, vajon van-e jelentősége annak, hogy Lázár ősi politikai ellenfele, Rogán közelébe kerültek a koncessziók (köztük a dohányipari is), így már ott dönthetnek a szereplőkről. Egy biztos, a javaslat elfogadása esetén immár az Fdvtv.-ben rögzített módon formálhatna jogot az állam a kártérítésre, amennyiben fennállnak a törvényi feltételek.
Megpróbáltuk megtudni azt is, hogy milyen terveket forgat a fejében Lázár János a dohányzás visszaszorítása érdekében. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk kormányzati körökből, hogy a cél továbbra is az, hogy 2030-35-re megcélozzák a füstmentes Magyarország elérését, vagyis azt, hogy a felnőttek kevesebb, mint 5 százaléka dohányozzon. Ez a nyilatkozónk szerint nem lehetetlen célkitűzés: más uniós államok – például Finnország – is ezt tűzte zászlajára. Ennek számos eszköze van: egy részét már meghozta a kormány, illetve az Országgyűlés, megint mások még előttünk vannak. Ennek egy része a jövedéki adó emelése, amit az Európai Unió követel meg, ugyanakkor ez belső kényszer is, hiszen az adóemelés az egyik legfontosabb eszköze a dohányzás visszaszorításának. Ugyanakkor, nem az egyetlen eszköz ez: ilyen még például a dohányboltok számának folyamatos csökkentése, ami már bekerült a trafiktörvénybe. 2022-ben pedig már minden cigaretta és cigarettadohány egységes csomagolást kap, így eltűnnek a csábító feliratok. A miniszterelnöki biztos mindezek mellett továbbra is szorgalmazza – többek között – azt, hogy a dohányzást a járművekben is betiltsák és a társasházak jogot kaphassanak arra, hogy eldöntsék: szabad-e az erkélyen, vagy a ház előtt dohányozni akkor, ha az a lakótársakat zavarja. Meg kell vizsgálni azt is, hogy az új típusú dohánytermékek szabályozását miként lehetne tovább szigorítani. A tájékoztatás szerint a biztos összes javaslata a kormány asztalán van, a döntés pedig a miniszterek kezében. (Ebben a cikkben írtuk meg, hogyan fogadta első körben a kormány a Lázár-csomagot.)
Belekezdett a forint keddwen is. 
