|
| Parragh László |
A jövő év második felétől alaposan megváltozik a kisadózó vállalkozások (KATA szerint adózók) és a megbízóik élete: Parragh László szerint a kormány akkorra alakítja ki azt a metodikát, amivel a jelenleginél hatékonyabban lehet megállapítani, hogy munkaviszonyban vagy vállalkozói szerződéssel lehet adott munkakört ellátni. Most még csak a "gondolkodás van" arról, mit lehet csinálni - mondta lapunknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Az elmúlt napokban lett téma a KATA szabályozása, miután a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete egy állítólagos pénzügyminisztériumi munkaanyagra hivatkozva megszellőztette, hogy a kormány szigorítani készül a kisadót. A leírtak java részét cáfolta a Pénzügyminisztérium, jelezve, hogy nem készülnek az adóelvonás növelésére (vagyis a havi fix tétel feletti 40 százalékos adó gyakoribb alkalmazására), azt viszont nem tagadták, hogy alaposabb ellenőrzésekre készülhetnek az adóalanyok. Az is elhangzott - a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely mondta az egyik Kormányinfón -, hogy növelni akarják a KATA - most 12 millió forintos - éves bevételi határát.
Varga Mihály pénzügyminiszter egy múlt heti tájékoztatóján pedig azt árulta el lapunk kérdésére, hogy a témában az MKIK-val folytat tárgyalásokat, tőlük érkeznek a konkrét javaslatok. Ezért megkerestük Parragh Lászlót, hogy megtudjuk, mégis milyen változásokra készülhetnek a KATÁ-sok. Jelentős vállalkozói kört érint a szabályok módosítása: mintegy 360 ezren adóznak ilyen módon, vagyis a Magyarországon működő vállalkozások egy meghatározó hányada várja az információkat.
Magyarul csalnak
Az MKIK elnöke megerősítette, hogy részt vesznek a munkában, sőt, azt is kijelentette, hogy a végső kormányzati módosító javaslat minden bizonnyal a kamara munkaanyagában foglaltakat fogja visszatükrözni. Parragh László szerint azért van szükség a korrekcióra, mert a KATA már a versenyképességet rombolja. Arról van szó, hogy miközben a munkaadók egy része a törvénynek megfelelő munkavállalói jogviszonyban foglalkoztatja a dolgozóit, más cégeknél KATÁ-ba kényszerítik az alkalmazottat azokban a munkakörökben, amelyeket pedig a munkajogi szabályok szerint munkavállalóként kellene ellátni. Magyarul csalnak. Ezzel pedig versenyhátrányba hozzák a törvényi előírásoknak megfelelően foglalkoztató cégeket.
Azt ugyanakkor elismerte a kamara elnöke, hogy a KATA bevezetésével nyert a költségvetés, mert olyanok is beléptek a közteherviselésbe, akik addig a szürke- vagy feketezónában működtek. Ezt a pozitív hatást nem lehet tagadni, de a mérleg másik serpenyőjében ott van a már említett versenyhátrány.
A helyzet mára tarthatatlanná vált - mondja az elnök, aki szerint a kamarához már számos jelzés érkezett a vállalatoktól, hogy lépjen fel ez ügyben.
Nem zárnak ki szakmákat
Ez a munka kezdődött el most, illetve már egy ideje zajlik az előkészítése - lapunk is többször beszámolt a KATÁ-val kapcsolatos kamarai elképzelésekről - de mostanra érett be a helyzet arra, hogy intézkedési javaslatok kövessék a cégektől érkező jelzéseket. A lényeg, hogy meg lehessen különböztetni a munkaviszonyt a vállalkozói szerződés szerinti megbízástól, és ennek a jövőben nagyobb érvényt szerezzenek. Nem akarnak szakmákat kizárni a KATA alanyai közül, az nem lenne helyes út - közölte kérdésünkre a kamarai elnök. Így marad az, hogy az ellenőrzések szigorításával próbálják elejét venni a KATA elburjánzásának, s ennek a módszertanát fogják a következő hónapokban kidolgozni.
Módszertan egyébként jelenleg is van, a KATA-törvény hét körülményből álló szempontrendszert állít fel, amelyek alapján lehet elbírálni, hogy mi fér bele a KATA alá, és mi nem. Ha ezek közül legalább kettő eset ráillik a felek közti szerződés szerinti teljesítésre, akkor nem lehet munkaviszonynak tekinteni a jogviszonyt. Itt például adja magát, hogy növeljék az esetek számát.
A Parragh László által elmondottak alapján azonban új módszertan bevezetésére lehet számítani a közeljövőben (az biztos, hogy nem januártól, a legvalószínűbb, hogy 2020 második felében). A kamara egyébként már most is monitorozza a vállalatokat az alapján, hogy miként történik a foglalkoztatás a cégeknél - árulta el lapunknak. De, mint jeleztük, egyelőre a munka elején járnak, nincs kész koncepciójuk.
Beszélgetésünk során kiderült, hogy az igazán nagy baj a munkaerő-kölcsönzőknél van, ahol szerinte ezres nagyságrendben, visszaélés szerűen veszik igénybe a KATA nyújtotta lehetőséget. Szerinte a következő napokban ezzel kapcsolatban fontos bejelentésekre lehet számítani. Ennél jóval kisebb a probléma szerinte a hagyományos szakmákban, mint a fodrász, cipész. Viszont kérdésünkre - kicsit hazabeszélve -, hogy a médiában dolgozóknak van-e okuk aggódni, határozott igen volt a válasz.
"Az önök szakmájában eddig mindig el tudták kerülni, hogy munkavállalóként adóztassák az újságírói, szerkesztői tevékenységet, volt először az EVA, aztán az EKHO, most meg a KATA, s ezen adófajták nyújtotta lehetőségeket a médiában dolgozók mindig jobban ki tudták használni" - mondta a kamara elnöke.
Miből lesz így nyugdíj?
Van még egy oka annak, hogy az elnök szerint rendet kell vágni. A KATA szerint adózók ugyanis tört nyugdíjra lesznek jogosultak a szabályok miatt, ami azt jelenti, hogy amennyiben nem takarékoskodnak aktív éveik alatt, akkor az életszínvonaluk nagyot fog zuhanni a nyugdíjba vonuláskor. A munkaviszony ehhez képest nagyobb védettséget jelent. Kérdésünkre, hogy ennek eldöntését miért nem bízzák a vállalkozókra - aki tisztában van ezekkel a feltételekkel, s ennek tudatában dönt a KATA mellett, mert az öngondoskodás révén biztosítja az elfogadható nyugdíjat a maga számára - az volt a válasz, hogy nem minden KATÁ-s tud előre gondolkodni, tudatosan megalapozni a nyugdíjas éveit.
Ebből a problémahalmazból pedig az következik, hogy nem elég a teljesítés szerződéses feltételeinek ellenőrzése, a nyugdíjalap emeléséről is gondoskodni kell. Erre szolgálna a KATA adójának emelése, amire az elnök elmondása alapján leghamarabb 2021 januárjában kerülhet sor (az ezzel kapcsolatos kamarai elképzelésekről itt írtunk).
A KATA jelenleg havi fix 50 ezer forint, éves 12 millió forintos határig, fölötte belép egy 40 százalékos adó is. A főállás mellett adózók havi 25 ezer forintot fizetnek, illetve aki nagyobb járulékalapot akar magának biztosítani, most is választhatja a 75 ezres havi tételt. Ezek a mértékek tehát leghamarabb 2021-től változhatnak.
Emelkedhet a bevételi határ
Szóba került még az éves bevételi határ emelése is, amit Gulyás Gergely említett a tervezett módosítások részeként. Parragh László erre azt mondta, hogy természetes igény a bevételi határ emelése, a kamara kezdeményezésére emelték legutóbb 12 millióra az addigi 8 millióról a határt. Lehet az inflációval is korrigálni - tegyük hozzá, a 3-4 százalék közötti ütem nem növelné érzékelhetően a bevételi limitet - vagy más megfontolások alapján. Ők nem zárkóznak el ettől, de erről részleteket nem kívánt megosztani.
Végezetül elmondta még, hogy a KATA szigorítása nem hálás feladat, tisztában van vele, hogy megint bőséggel fog kritikákat kapni, de beleállt ebbe, mert úgy látja, eljött az ideje a cselekvésnek, és aki ezt józan ésszel végiggondolja, nem juthat más következtetésre
Mindhárom fő devizával szemben. 
