Lemaradtunk, mint a borravaló – mi lesz a magyar gazdasággal?

Az első félévben 1,7 százalékkal nőtt a hazai GDP, ami az elemzés szerint nemcsak a régiós társak teljesítményétől maradt el (Lengyelországban 2,8, Szlovákiában 3,7, Romániában pedig 5 százalékkal nőtt a gazdaság), de még az uniós 1,8 százalékos átlagot sem érte el. Azóta valamelyest javult a helyzet, a GKI felmérése szerint a második negyedévben érezhetően magasabb volt a növekedés, ez a lendület pedig várhatóan kitart majd év végéig. A kormány által előírt 2,5 százaléknak azonban a közelébe sem ér majd, a GKI 2 százalékos GDP növekedést vár az év egészére.

Magára talál a többi ágazat is

A kiskereskedelmi forgalom több mint 5 százalékkal bővült az év első felében, a gazdaságkutató szerint ez a tendencia folytatódik majd az év második felében. A bruttó keresetek 6 százalékkal bővültek ebben az időszakban, a reálkeresetek ugyanakkor 7,5 százalékkal nőttek, az árszínvonal azonban alig (0,5 százalék) változott, így a GKI az első negyedévben látott 4 százalékos fogyasztásbővüléshez hasonló emelkedésre számít.

Az építőipari termelés 25 százalékot zuhant az első hat hónapban, április óta azonban havi összevetésben már növekedés volt tapasztalható, így itt is kedvezőbb teljesítményt vár a második félévben a GKI. Az exportban a világpiaci energiaár-esés bázisba kerülése miatt szerényebb javulást várnak.

Forrás: GKI

Átmenetileg nő az államadósság

A GKI elemzésében kiemelte: az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. A kedvező év eleji adatok alapján a kormány júniusban módosította a 2016. évi költségvetést, ezzel mintegy 500 milliárd forintot osztva szét, őszre pedig egy gazdaságélénkítő csomagot ígértek. Emellett kényszerű kiadásaik is lesznek, például a kórházak újratermelődő adósságállománya miatt.

Ezért, bár az államháztartási hiány az első hét hónapban még nagyon kedvező, 2016-ban a tervezett 2 százaléknál magasabb, 2,3 százalékos deficitet valószínűsít a gazdaságkutató. A GDP-arányos államadósságban a GKI csak szerény csökkenésre, 75 százalék körüli év végi értékre számít, mivel az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges előlegezést csak részben tudják ellensúlyozni a földárverési bevételek, a GDP pedig elmarad a kormányzat által prognosztizálttól.