Lesz végre tűzszünet? Választ kapott Orbán Viktor Brüsszelből a kezdeményezésére

• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke találkozott Joe Bidennel pénteken a Fehér Házban. Az EU garanciát szeretne kapni arról az Egyesült Államoktól, hogy az izraeli-Hamász konfliktus közepette is folyamatosan támogatja Ukrajnát. Már csak azért is, mert az USA messze az ukránok legnagyobb katonai segélyszállítója. „Ezek a konfliktusok azt mutatják, hogy a demokráciáknak együtt kell állniuk” – mondta von der Leyen újságíróknak. Biden párhuzamot vont az izraeli és az ukrán események között, mondván, „együtt álltunk ki, hogy támogassuk Ukrajna bátor népét Putyin agressziójával szemben, s most együttesen támogatjuk Izraelt a Hamász szörnyű terrortámadása nyomán”.
• A Fehér Ház pénteken arra kérte a Kongresszust, hogy hagyjon jóvá egy 106 milliárd dolláros értékű gyorssegélycsomagot Izraelnek és Ukrajnának, valamint az Egyesült Államok déli határának. A kérelem 61,4 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajnának, ebből 44,4 milliárd dollárt a védelmi felszerelések biztosítására fordítanak az oroszok által megtámadott ország számára. Izrael számára a Biden-kormányzat 14,3 milliárd dollárt kér. Ezenkívül a csomag 9,15 milliárd dollárt tartalmaz az Egyesült Államok külügyminisztériuma számára, hogy humanitárius segítséget nyújtson Ukrajnának, Izraelnek és Gázának.
• Az ENSZ vizsgálóbizottsága további bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy az orosz erők „válogatás nélküli támadásokat” és háborús bűnöket követtek el Ukrajnában, beleértve a nemi erőszakot és a gyermekek Oroszországba deportálását.
• Az európai vezetők csalódottak Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor e heti pekingi találkozója miatt. „Amint azt már többször bebizonyosodott, Putyin nem találkozik európai vezetőkkel azzal a céllal, hogy békét teremtsen Ukrajnában” – mondta Petr Pavel, Csehország elnöke. "A békét tárgyalások nélkül lehet elérni az orosz támadások beszüntetésével és az orosz csapatok Ukrajna területéről való kivonásával."

• Az Ukrán Biztonsági Szolgálat vádiratot küldött a bíróságra a Kijev-Pechersk Lavra ukrán ortodox kolostor volt apátja ellen. A hatóságok megvádolták Pavel fővárost az állampolgárok egyenjogúságának megsértésével, valamint Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziójának igazolásával, legitimnek való elismerésével vagy tagadásával. Ez egy nappal azután történt, hogy az ukrán parlament elsöprő többséggel megszavazta az ukrán ortodox egyházat Moszkvához fűződő kapcsolatai miatt ténylegesen megtiltó törvénykezést, annak ellenére, hogy az egyház ragaszkodik ahhoz, teljesen független és támogatja Ukrajna harcát az orosz megszállók ellen.
• Ukrajna 14 régészeti tárgyat talált, amelyeket állítólag egy orosz férfi lopott el az oroszok által megszállt ukrán területről. A műtárgyak visszaadása apró győzelem a történelmi helyszínek és kincsek széles körű pusztítása és kifosztása közepette, amely az ukrajnai orosz inváziót kísérte. Az ukrán hatóságok a teljes veszteséget többszáz millió euróra becsülték, és a kulturális minisztérium jelentése szerint a megrongált vagy megsemmisült kulturális értékű épületek száma elérte a 623-at. Miután az ukrán erők felszabadították Herszon városát, a hatóságok rájöttek arra, hogy 16 ezer tárgy hiányzik a művészeti múzeumból.
• Az orosz helikopterekre és légvédelmi berendezésekre a héten végrehajtott ukrán csapás arra késztetheti Moszkvát, hogy ismét a frontvonaltól távolabb helyezze a hadműveleti bázisait, valamint a parancsnoki és irányítási csomópontokat – közölte a brit védelmi minisztérium a napi hírszerzési tájékoztatóján.
• Őrizetbe vettek egy orosz-amerikai újságírót, Alsu Kurmasevát, a Szabad Európa Rádió – Szabadság Rádió (RFE-RL) tatár-baskír szolgálatának szerkesztőjét Oroszországban a külföldi ügynökökről szóló törvény megsértésének vádjával, mivel állítólag tudósított az orosz katonai mozgósításról az ukrajnai invázió miatt.
• Ukrajna azt állította, hogy kisebb mértékű, 400 méteres előrehaladást ért el Verbove délnyugati részén, Zaporizzsja régióban. Olekszandr Sztupun katonai szóvivő szerint a déli előrenyomulás továbbra is nehéz volt az orosz aknamezők és az erősen megerősített védelem miatt.
• A NATO fokozza a járőrözést a Balti-tengeren, miután a közelmúltban megsérült a tenger alatti infrastruktúra. „A megnövelt intézkedések közé tartoznak a további megfigyelő és felderítő repülések. A területre négy NATO-aknavadászból álló flottát is küldenek” – áll a NATO közleményében.

(The Guardian)