A kis balti állam a jövő évtől kéri felvételét az eurózónába. Lettországé egyébként az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság az Unióban, hiszen hihetetlen sebességgel állt talpra a 2009-es pénzügyi válságot követően. Éppen ezért gondolták azt, hogy hosszú távon jobban járnak az euróval, mint ha megtartanák saját pénzüket a lat-ot.
A miniszterelnök szerint országa minden tekintetben teljesíti a feltételeket, és arra számít, hogy a bizottság az euróövezeti pénzügyminiszterek és az állam- és kormányfők júniusi értekezlete elé terjeszti az ügyet. A végső döntést az Európai Központi Bank júliusban hozhatja meg, és a 2 millió lakosú balti ország előtt megnyílhat az út, hogy 2014. január 1-jétől az euróövezet 18. tagállama legyen.
Tavaly 5,3 százalékkal nőtt a lett GDP, a legnagyobb ütemben az Európai Unióban. Az Európai Bizottság legutóbbi prognózisa szerint a GDP idén 3,8 százalékkal bővül, és az infláció a tavalyi 2,3 százalékról 1,9 százalékra csökken. Mérséklődik, de magas, 13,7 százalék marad a munkanélküliségi ráta.
Míg Lettország egyre határozottabb lépéseket tesz, hogy mielőbb bekerüljön az eurózónába, addig déli szomszédja, Livánia, úgy számol, hogy leghamarabb 2015-ben, vagy 2016-ban foglalkozhat a csatlakozás kérdésével. A régió vezető gazdasági hatalmának tartott Lengyelországban is újra meg újra előkerül az euró bevezetése, de Bronislaw Komorowski államfő szerint csak a 2015-ös választások után foglalkoznak majd komolyabban a lehetőséggel. A legkisebb balti államban, Észtországban, már 2011 óta fizetnek euróval
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
