Továbbra is csúcs közelében a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 24 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 9 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így november-január átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 706 ezer fő volt – emlékeztet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki gyorstájékoztatójára Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 66,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 65,9 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 66.8 százalékos szinttel szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt az előző havi 3,8 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3,7 százalékos szint után – idézi fel a KSH közleményét.
2023 januárjában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 243,6 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 5 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. Az álláskeresői létszám az év első hónapjában a nyilvántartás működése óta soha nem volt még ilyen alacsony. A tárgyhónapban összesen 28,8 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 9,4 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 11,4 százalékkal csökkent.
2023 januárjában a munkaadók összesen 13,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 73,6 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 59,3 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 59,8 ezer után.
2022 IV. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A feldolgozóiparban 2 ezerrel, a közszolgáltatások területén 12 ezer fővel csökkent a létszám, míg a mezőgazdaságban 7 ezer fővel, építőiparban 18 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 6 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám – utal vissza a KSH tájékoztatására a Magyar Bankholdig elemzője.
Horváth András úgy véli, a magyar munkaerőpiac továbbra is stabil számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre, és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. Az elemző szerint az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a látványos kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre nem jelentkeztek érdemben a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.
A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas – írja Horváth –, a 60 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Azonban a következő időszakban egy bekövetkező európai recesszió és/vagy újraéledő energiaválság esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, amely óvatosság már most is érezhető a vállalatok részéről – mutat rá a Magyar Bankholding elemzője, aki hozzáteszi, a jelenlegi legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még szinte egyáltalán nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban. Horváth szerint azonban érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.
A továbbra is látható munkaerőkereslet az elemző szerint egyben erősíti az aggodalmakat a továbbra is erőteljes infláció kapcsán, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje, illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez, erősítve a vállalatok áremelési szándékát.
A Magyar Bankholding elemzője visszafogott, az év első felében 4,5 százalék közelébe emelkedő, majd az év végére ismét a korábbi 3,5 százalékot közelítő szint környékére csökkenő munkanélküliségre számít a jelenlegi folyamatok alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat a piac, mivel a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők a jelenlegi helyzetben. Így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányában kereshetik a megoldást, amit az egyéb költségek megugrása is indokol, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából – zárul Horváth András elemzése.
A jövőben a rollerbalestek áldozatai könnyebben juthatnak kártérítéshez. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
