Ebben a ciklusban 12 ezer milliárd forint uniós pénz érkezik a magyar gazdaságba, ennek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítaná a kormány. A főterek díszkövezésének ideje lejárt - hova juthat el a magyar gazdaság ennyi pénzzel? Mi lesz azokkal a cégekkel, akik nehezen férnek hozzá a pályázatokhoz, vagy túl nagyok a támogatáshoz? Mit tesz hozzá a kormány az uniós pénzekhez? A beszélgetés első részét itt nézheti meg >>
Magyarország nem akar az olcsó munkaerő országa lenni
A kormány is hallja a kiszámíthatatlan intézményi és jogszabályi környezettel kapcsolatos kritikákat, Lenner Áron helyettes államtitkár szerint azonban már túl vagyunk a nehezén: a teljes magyar jogrendszer átalakult, a "működés és csendes építkezés" időszaka következik. A bürokrácia leépítésén is dolgoznak, várják a cégek javaslatait is. Magyarország nem teheti meg, hogy kizárólag az olcsó munkaerővel száll be a globális versenybe: Svájc sem az alacsony bérszínvonallal jutott be a versenyképességi listák élmezőnyébe. A beszélgetés második része.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
