Magyarország pert vesztett - fizetnünk kell a menekülteknek? - frissítve

Katonák és illegális bevándorlók a magyar-szerb határon, az ideiglenes biztonsági határzár mellett, a Horgos-Szeged vasútvonal közelében, Röszke térségében 2015. szeptember 14-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

A magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményét megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, későbbi visszaküldésük Szerbiába pedig azzal a kockázattal járt, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadóközpontokban - mondta ki keddi, nem jogerős ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

A strasbourgi bírói testület egyhangúlag megállapította, hogy az ügyben a magyar hatóságok megsértették az egyezmény szabadsághoz és biztonsághoz való jogról, a kínzás tilalmáról, illetve a hatékony jogorvoslatról szóló cikkét.

Az EJEB elsőfokú ítélete szerint Magyarországnak ezért fejenként 18 705 euró (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a panaszosoknak.

Mi történt?

Az indoklás szerint szabadságvesztéssel ért fel az érintettek elzárása, akiket hivatalos bírói indoklás és a bírósági felülvizsgálat lehetősége nélkül fosztottak meg szabadságuktól. Kiemelték emellett, hogy a hatóságok nem biztosították a hatékony jogorvoslat lehetőségét a felpereseknek.

A törvényszék ugyanakkor kielégítőnek találta a panaszosok fogva tartásának körülményeit, elegendő helyük volt a konténerben, és naponta három étkezést biztosítottak a számukra. Ezzel kapcsolatban tehát elutasították, hogy sérült volna az egyezménynek a kínzás tilalmáról szóló cikke.

A kínzás tilalmáról szóló cikk megsértését viszont megállapították a visszatoloncolásuk vonatkozásában, amelynek során nem biztosították, hogy ne legyenek kitéve embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének, és nem vizsgálták meg külön-külön a menedékkérők ügyét.

Közleményében az EJEB kitért arra, hogy a panaszosok egyikét egy hiba folytán egy általa nem beszélt nyelven kérdezték ki. A menekültügyi eljárásról ráadásul kizárólag írásban kaptak tájékoztatást annak ellenére, hogy mindketten írástudatlanok. Az ügyükben született döntés fordítását az ügyvédjük kapta meg, két hónappal azután, hogy az érintetteket visszaküldték Szerbiába.