Az eddig gondoltnál jóval gyorsabban melegednek az óceánok, derül ki a Science tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányból. A szöveg szerint az ENSZ öt évvel ezelőtti becsléséhez képest jelentősen, 40 százalékkal nagyobb a hevülés valódi üteme. A kutatók ezen túl arra jutottak, hogy az óceánok hőmérséklete már zsinórban több éve dönti a rekordokat: a mérések kezdete óta 2018 lesz az óceánok szempontjából a legmelegebb év, ahogy előtte 2017 és 2016 is az volt.
Az óceánok mindeddig a klímaváltozás visszafogóiként funkcionáltak, mivel ezek tárolták az üvegházhatású gázok miatt a légkörben megrekedt hő 93 százalékát. Nélkülük már sokkal hamarabb érezhettük volna a globális hőemelkedést - mostanra viszont a vízhőmérséklet emelkedése kritikussá vált. Elkezdett durván pusztulni a vízi élővilág - az elmúlt években a világ korallállományának 5 százaléka veszett oda - , ami elsősorban a trópusi országok élelmezése miatt probléma, hiszen az ottani populáció függ a leginkább a tengeri állatoktól. Az óceánok hevülése nagy hatással van az időjárási jelenségekre is, a trópusi viharok és áradások sokkal intenzívebbek és katasztrofálisabbak, mert sokkal több, a vízben rekedt energia táplálja őket.
Az óceánok forrósodása okozza a tengerszint-emelkedést is, mert a meleg víz térfogata jóval nagyobb, mint a hidegé. A szöveg szerint az eddig megfigyelt tengerszint-emelkedésért javarészt még nem a jégsapkák olvadása, hanem a melegedő óceánok a felelősek. Megállapításuk szerint 2100-ig 30 centivel emelkedik majd a nagy vizek szintje, csak a melegedéssükkel járó térfogattágulás miatt. Ehhez adódik majd hozzá az olvadó jégsapkákból kiszabaduló víztömeg.
A Science-ben lejött tanulmány megállapításait visszhangozza három további, friss kutatás is, melyeket egymástól függetlenül végeztek.
A doktori védése után elméletileg válaszol majd a felmerült kérdésekre. 
