A kormány hosszú távú intézkedéseket is kidolgozhat a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére, ha ezt a veszélyhelyzet kimenetele szükségessé tenné - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az Országgyűlés gazdasági bizottságának csütörtöki ülésén. György László fejlesztéseket és képzések elvégzését javasolta a vállalkozóknak. A felszabaduló idejükben a cégek javíthatják a hatékonyságukat, értékelhetik a helyzetüket, így a válság elmúltával nagyobb hozzáadott értéket állíthatnak elő, mint előtte - tette hozzá.
A gazdaságvédelmi intézkedések közül elsőként emelte ki a munkahelyvédelmi bértámogatást, amely 220 milliárd forintot biztosít a kieső nettó munkabér pótlására. A kutatási és innovációs munkakörben dolgozók tudására az országnak szüksége van, így őket a válság idején is itthon kell tartani. György László tájékoztatása szerint a vállalati információs honlapot az első két napban 13 ezer vállalkozás kereste föl. Ismertette azt is, hogy az állástalanná válók május elejétől vehetnek részt online képzéseken, majd vizsgát tesznek, és ezt követően a képzőkkel egyeztetve folytathatják a tanulmányaikat. A képzések figyelembe veszik a munkaerőpiac igényeit, így ezek megfogalmazása szerint kitörési lehetőséget jelentenek az álláskeresők számára.
Értékelése szerint a válság megmutatta, hogy a bajban minden ország elsősorban magára számíthat. Meg kell tehát őrizni, illetve mielőbb fel kell építeni a legszükségesebb kapacitásokat és a létfontosságú infrastruktúrákat, hiszen ezekre válsághelyzetben nagy szükség lehet. Kifogásolta, hogy a járvány elleni védekezésre Brüsszelből egy fillér plusz nem érkezett, és úgy látja, hogy az EU nem képes és láthatólag nem is akarja kezelni a helyzetet.
Megkapta az engedélyt a Mol. 
