A külföldi munkások legnagyobb csoportját az ukránok teszik ki, a cseh munkaügyi hivatalok július végén 248 920 ukrán dolgozót regisztráltak. Az ukránok száma a februári orosz invázió után gyorsan növekedett.
A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint eddig 417 ezer menekült ukrán állampolgár kapott egy évre szóló, speciális, egyebek között munkavállalásra is feljogosító vízumot a cseh hatóságoktól. A munkaügyi hivatalok statisztikái alapján eddig 110 ezren vállaltak valamilyen munkát. A cseh sajtó szerint ugyanakkor több ezer ukrán - elsősorban férfiak - otthagyta munkahelyét és visszament Ukrajnába harcolni.
"Az ukrán munkavállalók nagyobb mértékű betagozódását a cseh munkaerőpiacba elsősorban az gátolja, hogy nagyrészt nőkről van szó, akiknek kiskorú gyermekeik vannak, a másik fontos ok pedig a nyelvtudás hiánya" - állapította meg Jan Rafaj, a cseh ipari és közlekedési szövetség elnöke a Právo című lapban.
A hivatalos engedéllyel Csehországban tartózkodó külföldiek kétharmada a belügyminisztérium szerint nem európai uniós országokból érkezett, elsősorban ukránok, vietnámiak és oroszok. Az EU-tagállamok állampolgárai közül a szlovákok élnek a legnagyobb számban Csehországban. A jelentés szerint a külföldiek nagy többsége munkavállalás céljából érkezett az országba.
A csehországi vállalatok mintegy fele alkalmaz külföldi munkaerőt, jellemzően az alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkákra. A cseh ipari kamara szerint a csehországi cégek alkalmazottainak mintegy 15 százaléka külföldi, az építőipari vállalatoknál pedig arányuk meghaladja a 60-70 százalékot.
Egy tavaszi felmérés szerint a 10,6 millió lakosú Csehország munkaerőpiacán mintegy 300 ezer ember hiányzik különböző szakmákban, és az állások többségét a cégek külföldi munkaerővel szeretnék betölteni. A vállalkozói szféra nyomást gyakorol a kormányra, hogy gyorsítsa fel és egyszerűsítse a külföldiek alkalmazását Csehországban.
(MTI)
Öt fronton is előrenyomultak. 
