|
| Boris Johnson (EPA/ANDY RAIN) |
Az ellenzéki brit Munkáspárt bizalmatlansági indítványt fog benyújtani Boris Johnson konzervatív kormányfő ellen, amint úgy tűnik, hogy sikerrel járhat a miniszterelnök elmozdítása, és arra készül, hogy ideiglenes kormányt állít fel Jeremy Corbyn pártelnök vezetésével - derül ki abból a levélből, amelyet a párt vezetője a többi ellenzéki párt vezetőjének írt szerdán.
A kormányfő azt ígérte, hogy a jelenlegi határidő lejártával, október 31-én mindenképpen kilépteti az országot az Európai Unióból, akár sikerül újratárgyalni a kilépési megállapodást, akár nem, és egyezség nélkül is hajlandó kiválni az unióból. Ezt a parlamenti képviselők közül sokan ellenzik, mert ez jelentős károkat okozhat az országnak.
Corbyn levelében azt írja, hogy az ideiglenes kormány szigorúan meghatározott ideig működne csak, általános választást írna ki, és a kampányban amellett szállna síkra, hogy újabb népszavazást kell tartani az ország uniós tagságáról, a kilépés feltételeiről, és a választóknak fel kell kínálni azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Királyság a 2016-os népszavazás eredménye ellenére mégis az Európai Unió tagja maradjon.
"Ennek a kormánynak nincs felhatalmazása a megállapodás nélküli kilépésre, és a 2016-os népszavazás sem adott erre felhatalmazást" - érvel a Munkáspárt elnöke.
A brit parlament alsóháza szeptember 3-án ül össze újra a nyári szünet után. Ha a törvényhozás megvonja a bizalmat a konzervatív kormánytól, akkor 14 nap áll rendelkezésre, hogy új kormánytöbbség alakuljon, máskülönben általános választást kell tartani, de azt a leköszönő kormány akár az október 31-i Brexit-határidő utánra is kiírhatja. Ezért Corbyn azt ígéri, hogy az általa vezetett ideiglenes kormány a kilépés további elhalasztását fogja kérni az Európai Tanácstól, hogy meg lehessen tartani az általános választást még a kiválás előtt.
A Brexit miatti zűrzavar eddigi legnagyobb politikai nyertesének számító Liberális Demokrata párt, amely egyértelműen a bennmaradás pártján áll, nonszensznek nevezte Corbyn javaslatát. A párt vezetője szerint a rendkívül megosztó, baloldali politikus nem lenne képes arra, hogy akárcsak ideiglenesen is maga mögé állítsa a többséget a parlamentben.
A 2016 nyarán tartott népszavazáson a választók szűk többsége, alig 52 százaléka szavazott arra, hogy az ország lépjen ki az Európai Unióból. London 2017 tavaszán jelentette be hivatalosan kilépési szándékát, és ennek megfelelően két évvel később, idén március végén ki kellett volna lépnie az EU-ból. A kilépés feltételeiről a brit kormány tavaly novemberben állapodott meg az Európai Unióval, de az egyezményt a londoni parlament háromszor is leszavazta, ezért a kormány kétszer kérte a kilépési határidő elhalasztását. Ezt továbbra is megteheti, de Boris Johnson elkötelezett amellett, hogy akár megállapodás nélkül is kiváljon az unióból a jelenlegi határidő lejártával. Ehhez a brit kormánynak egyébként semmit nem kell tennie; az Egyesült Királyság tagsága az uniós jog szerint október 31-én éjfélkor automatikusan megszűnik.
Jana Lantratova képviselőt nevezte ki emberi jogi biztosnak csütörtöki plenáris ülésén az orosz parlament alsóháza. 
