Nem okozott meglepetést az elemzők körében, hogy a jegybank keddi kamatdöntő ülésén nem változtatott az alapkamaton; a Takarékbank szakértője szerint 2017 végére emelkedhet 2 százalékra a jegybanki alapkamat szintje, az Erste Bank elemzői pedig úgy vélik, legalább 2017 első negyedévének végéig változatlanul hagyja az alapkamatot a monetáris tanács.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kiemelte: a kamatok hosszabb ideig való alacsonyan tartását az Európai Központi Bank további mennyiségi monetáris lazítása, a külső sérülékenység meredek csökkenése, az MNB önfinanszírozási programja és az ország kockázati megítélésének várható további javulása, valamint a jövőre várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják.
A B-terv lehet
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői szerint abban az esetben, ha a várakozásoktól jelentősen elmarad a negyedik negyedéves gazdasági növekedési ütem, alternatív forgatókönyvként 2016 második negyedévében újabb kamatcsökkentésbe kezdhet a jegybank.
Lesz még fontos esemény
Az Erste elemzői kitértek arra is, hogy nemzetközi színtéren az egyesült államokbeli jegybank szerepét betöltő Fed szerdai kamatdöntő ülése és sajtótájékoztatója kiemelt fontosságú. A piaci várakozások szerint a szigorítás mellett tehetik le voksukat a döntéshozók, amire 2008 óta nem volt példa a tengerentúlon.
Európa esetében az EKB laza monetáris politikájának fennmaradása az irányadó. A legutóbbi döntés alkalmával újabb lazító intézkedéseket jelentett be Mario Draghi elnök, és nem elképzelhetetlen, szükség esetén jövőre további lépéseket vezethetnek be; ami a magyar döntéshozók törekvéseit is támogatja - emlékeztettek az Erste elemzői.
Jövő év elején biztosan lesz valami?
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzőjének kommentárja szerint az indoklás megerősíti, hogy az MNB - egyelőre - lezártnak tekinti a kamatcsökkentési ciklust, és 2016 végéig szinte biztosan 1,35 százalékon tartja irányadó kamatát. Hozzátette: számítani lehet 2016 első felében a korábban bejelentett nem-hagyományos intézkedésekre; a korábbi nyilatkozatok és az indoklás szerint az MNB elsősorban alacsonyabb és laposabb hozamgörbét szeretne.
A CIB vezető elemzője felidézte Nagy Márton, az MNB alelnökének nyilatkozatát, amely szerint akár 2018 elejéig is változatlan maradhat az alapkamat. Nem-konvencionális intézkedésekre azonban 2016 első részében még lehet számítani, a korábbi nyilatkozatok és az indoklás szerint az MNB elsősorban alacsonyabb és laposabb hozamgörbét szeretne - tette hozzá.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője összefoglalójában kifejtette: mivel a jegybank szándéka, hogy a teljes előrejelzési időhorizonton változatlan szinten tartsa az irányadó rátát, a figyelem az alapkamat mértékéről egyre inkább a nem hagyományos eszközökre kerül át. Felidézte: Virág Barnabás, a jegybank ügyvezetője korábban úgy fogalmazott, hogy a monetáris tanács finomhangolhatja monetáris politikai eszköztárát, mivel a lefelé mutató inflációs és növekedési kilátások lehetőséget adnak a további lazításra. Elsősorban a jegybank önfinanszírozási programját érintheti a módosítás, ezen belül is a hozamgörbe hosszú lejáratait célozhatja a jegybank - jegyezte meg.
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
