A hazai foglalkoztatottsági szint új történelmi csúcsra emelkedett, miközben a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás is rekordmagasságba került, megközelítve az 5 millió főt – emlékeztet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken reggel közzétett adataira Horváth András.
Az MBH Bank Elemzési Centrumának vezető elemzője az őszi hónapokra ismét a korábbi 3,5 százalékos szintre csökkenő munkanélküliségre számít a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3,7 százalék lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást mutat. Úgy véli, a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac – és némileg még erősödik is –, aminek elsődleges oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők, és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli munkanélküliséget” is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a megtartási költség.
Ezzel együtt az extenzív, vagyis mennyiségi bővülés határaihoz érve a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak – amit az egyéb költségek megugrása is indokol –, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából.
Horváth András szerint a magyar munkaerőpiac továbbra is stabil, és egyben új csúcsra is ér, júniusban érdemben megugrott a foglalkoztatottak száma, vagyis a negatív belső és külső tényezők nem gyakorolnak érdemi hatást a 4,7 millió fő feletti történelmi foglalkoztatottsági szintre. Az elemző álláspontja szerint ez a többi fejlett gazdasággal egyetemben némi meglepetésre ad okot, mivel az agresszív kamatemelések ennek az ellenkezőjét céloznák az inflációs célok elérése érdekében. Eközben az aktivitás is új csúcsokra ér – teszi hozzá –, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából – húzza alá az MBH Bank vezető elemzője.
Horváth azt is hozzáteszi, hogy a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, sőt még növekedett is, a 70 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Azonban egyéves időtávon a masszív kamatemelések, az inputköltségek növekedések és a reáljövedelmek csökkenésének hatására kialakuló mérsékelt európai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, első körben a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, bár ennek egyelőre nem igazán látni jelét. Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált és a profitok megugrásából eredő áremeléseket, illetve a várakozások beragadását megakadályozni igyekvő jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban. Azonban Horváth szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben. A továbbra is érzékelhető munkaerő-kereslet egyben erősíti az aggodalmakat, hogy a 2 százalékos jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés és a tartós várakozások ilyen szintű csökkenése mikor következhet be, milyen időhorizonton lesz szükséges a jelenlegi monetáris szigor a várakozások optimalizálásához.
2023 II. negyedévében továbbra is összeségében bővülő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is – összegez az MBH Bank elemzője. A feldolgozóiparban 1 ezerrel, míg a közszolgáltatások területén 9 ezer fővel csökkent a létszám, a mezőgazdaságban pedig 10 ezer fővel, építőiparban 13 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 13 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakához képest – zárul az elemzés.
