Mint arról beszámoltunk, a várakozásoknál szerényebb mértékben, a nyers adat szerint 0,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva szintén 0,6 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakihoz képest, meredeken lassulva az első hónapokban mért, bőven kétszámjegyű növekedésekhez képest. Míg az árbevétel a magas infláció miatt 19 százalékkal, 1520 milliárd forintra ugrott. Az előző hónaphoz képest 0,6 százalék-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, az első tíz hónapban azonban 7 százalékkal nőtt.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztartások számára jelentős emelkedése okozhatták. Tovább csökkent az élelmiszerüzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése okozhattak.
Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 5,6 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben pedig 0,9 százalékkal csökkent, ezzel szemben az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,7 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, amiben a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is szerepet játszhatott. Az eladások volumene az iparcikk-jellegű vegyes üzletekben 5,4, a használtcikk-üzletekben pedig 8,6 százalékkal nőtt, azonban a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 0,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 0,8, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2 százalékkal mérséklődött. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,7 százalék-kal csökkent.
23,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 4,2 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, a kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi őszi hónapokban elérte a járvány kitörése előtti szintet. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37 százalékkal, 2010-hez képest 50,7 százalékkal emelkedett.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől az őszi hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum 20 százalékos emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés. Ennek hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja-visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására 6,2 százalék körüli növekedésre számítanak a Magyar Bankholding elemzői.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalomlassulása. A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet. Ezt némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása.
Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülnek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes üzletek megszűnéséhez is vezethet.
Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására a jövő év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve jövőre mérsékelt visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Jövő márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. A jövő év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra is hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű-értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első tizenegy hónapban 8,5 százalékkal csökkent az újautó-regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak a megrendelések.
Az eladók egy része tudatosan 2026 elejére időzítette a piacra lépést. 
