Közölte: ugyan ezt foglalkoztatási formát átmenetinek tekintik, ám a kormányzat szerint mindaddig szükséges a rendszer fenntartása, amíg a piacgazdaság keretein belül el nem érhető a teljes foglalkoztatottság.
A belügyminiszter emlékeztetett arra: a kormány 2011-ben arra reagálva vezette be a közfoglalkoztatást, hogy a piacgazdaság nem volt képes felszívni a teljes munkaerőt. Nagy volt a munkanélküliség és magas a segélyből élők aránya. A közfoglalkoztatás keretében munkát és jövedelmet, vagyis értékteremtő, társadalmilag hasznos elfoglaltságot kínáltak az embereknek - tette hozzá.
| Miért jó vagy nem jó a közmunka? Mi a kormány szándéka? A Policy Agenda kutatását itt olvashatja >>> |
A mostani rendezvény azt bizonyítja mondta, hogy helyes volt a kezdeményezés, a bemutatott termékek a közfoglalkoztatottak szorgalmát, tehetségét dicsérik.
Eredmények
Pintér Sándor kitért arra, hogy a közvetlen eredményeken túl javult az emberek munkamorálja, egészségi állapota, csökkent az iskolai hiányzások száma, javult az iskolai étkeztetés minősége és javult a közbiztonság.
A települések összképe sok tekintetben meghaladja már a nyugat-európai színvonalat is, illetve az oktatás nyomán nőtt a képzettségi szint is - sorolta az eredményeket a belügyminiszter.
Munkába állhatnak a hajléktalanok is
Hangsúlyozta, hogy a jövő évben rendelkezésre álló források új foglalkoztatási formák bevezetését teszik lehetővé az önkormányzatoknak. A többi között lehetőség nyílik az önkormányzati utak karbantartására, utcabútorok gyártására, az önkormányzati ingatlanok karbantartására, illetve a romos házak lebontására. A nagyobb települések pedig hajléktalanokat is alkalmazhatnak majd is, a karitatív szervezetek bevonásával - mondta Pintér Sándor.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
