A konzervatívokkal közösen kormányzó párt vezetője a Der Spiegel című német hírmagazinnak elmondta: "a német adófizetők sokat profitálnak" abból, hogy a berlini vezetés részt vesz a görög államháztartás megszilárdítását célzó programokban. Németország a nullához közelítő kamattal jut forráshoz a tőkepiacon, jórészt éppen az euróövezeti válság következtében, a szinte ingyen kapott pénzt pedig jó néhány százalékos kamatra adja kölcsön Görögországnak. Németország így "az utóbbi két évben mintegy 400 millió eurót keresett rajtunk" - mondta Venizelosz a Der Spiegel hétvégén megjelent számában közölt interjúban.
A német pénzügyminisztérium adatai szerint a 2010 májusában összeállított első, 107 milliárd eurós görög mentőcsomagból Berlin mostanáig 15,17 milliárd euró kölcsönt nyújtott Athénnak, 3,423 és 4,528 százalék közötti kamatra. Ennek az ügyletnek a keretében Görögország 2011 végéig összesen 380 millió eurót utalt át Németországnak kamattörlesztés címén. Venizelosz 2011 júniusától az idén március közepéig volt pénzügyminiszter. Azért mondott le, hogy a PASZOK élére álljon a választási kampányban. Pártelnöknek március 19-én választották meg.
Arra a felvetésre, hogy miként lehet teljesíteni az idénre 11 milliárd eurós bevételt előirányzó privatizációs tervet, hangsúlyozta: tapasztalható előrelépés az ügyben, így például a DEPA gázszolgáltató állami tulajdonhányadának átvételére 17 pályázó jelentkezett. A reformok fő célja, hogy a görög államadósság 2015-től külső segítség nélkül is finanszírozható legyen, az államadósság pedig a hazai össztermék (GDP) arányában a jelenlegi 160 százalékot meghaladó szintről 120,5 százalékra csökkenjen. Elemzők szerint a júniusra kidolgozandó középtávú tervnek egy újabb, 14 milliárd eurós megszorító csomagot kell tartalmaznia ahhoz, hogy Görögország megkapja az EU-IMF-hitelcsomag esedékes részletét és ezzel elkerülje a fizetésképtelenséget. A témáról írt korábbi cikkünket itt találja.
Slovnaft: nem tud szerződés szerint szállítani a Janaf. 
