A termék-külkereskedelmi többlet 225 millió euróval mérséklődött – közölte a Központi Statisztikai Hivatal a Privátbankárral.

2019. januárban a kivitel értéke 9 milliárd eurót (2882 milliárd forintot), a behozatalé 8,6 milliárd eurót (2762 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi többlet 382 millió euró (120 milliárd forint) volt.  A kivitel 82, a behozatal 71 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

2019. januárban az egy évvel korábbihoz képest az export euróban számított értéke 6,4, az importé 9,7 százalékkal nőtt.

A visszaesés átmeneti

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában úgy fogalmazott, hogy egyszeri tényezők fékezték az export bővülését, a WLTP bevezetése meredek visszaesést okozott az európai autó eladásokban, azonban az egyes modellek forgalomba hozatalai engedélyének megszerzése után újra emelkedhetnek az eladások, így az export is.

A külkereskedelmi többlet tavalyi romlását azonban részben az olajárak tavaly év közepén látott emelkedése miatt romló cserearányok is okozták, ami az idei év elején már némileg javulhat az alacsonyabb olajárak miatt.

Idén már csak kisebb visszaesést várunk a külkereskedelmi többletben, egyrészt a bázishatások miatt némileg lassuló belső kereslet, másrészt új exportkapacitások üzembe helyezése miatt, az utóbbi így részben ellensúlyozhatja a markánsan romló európai növekedési kilátásokat. A cserearányok romlása szintén megállhat, így idén kismértékben, 5,3 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet – tette hozzá.

A következő években azonban újra emelkedhet a külkereskedelem többlete, 2021-től az új Mercedes gyár tervezett üzembe helyezése miatt akár erőteljesebben is. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év végére, valamint jövőre a forint erősödésére számítunk, amit az MNB monetáris politikájának normalizálása is támogathat – emelte ki az elemző.