|
| A Hvaszong-15 típusú interkontinentális ballisztikus rakéta fellövése egy ismeretlen észak-koreai helyszínen 2017. november 29-én. Illusztráció. (MTI/EPA/KCNA) |
Észak-Korea ismét két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki szerdán, de nem ugyanolyat, mint hat nappal ezelőtt - közölte a dél-koreai hadsereg vezérkara és a védelmi minisztérium.
A két rakétát helyi idő szerint reggel öt és hat óra között lőtték ki 21 perces különbséggel az északkeleti parton fekvő Vonszan közeléből. Mindkét rakéta mintegy 250 kilométert tett meg közel 30 kilométeres magasságban repülve. A fegyvereket mozgatható rakétaindító-állásról lőtték ki. A dél-koreai és az amerikai védelmi minisztérium még elemzi a begyűjtött adatokat.
A rakétaindítások miatt összehívták a dél-koreai nemzetbiztonsági tanácsot. Kang Kjung Vha védelmi miniszter leszögezte, hogy Észak-Koreát ellenségnek kell tekinteni, amennyiben Dél-Koreát fenyegető provokációkat hajt végre. Hozzátette, hogy az újabb rakétakísérletek nem segítenek a feszültség csökkentésében a Koreai-félszigeten vagy az atommentesítési tárgyalások lendületének megtartásában.
A Kyodo hírügynökség arról tájékoztatott, hogy a rakéták nem érték el Japán területi vizeit és a kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó vizeket sem, és semmilyen közvetlen veszélyt nem jelentettek az ország nemzetbiztonságára. A japán védelmi minisztérium ugyancsak gyűjti és elemzi az esettel kapcsolatos információt.
Szuga Josihide japán kormányszóvivő szerdai tokiói sajtótájékoztatóján közölte, hogy a felújult észak-koreai rakétakísérletek ellenére a japán fél továbbra is síkra száll a legfelsőbb szintű japán-észak-koreai tárgyalások előfeltételek nélküli megrendezése mellett. "A japán kormány álláspontjában nincs változás" - mondta a szóvivő, amikor azt firtatták, hogy az újabb rakétakísérletek után is akar-e Abe Sindzó japán miniszterelnök találkozni Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.
Észak-Korea múlt csütörtökön lőtt fel két rövid hatósugarú rakétát az ország keleti partvidékén lévő Vonszan város térségéből. A dél-koreai hadsereg vezérkara szerint az első rakéta 430 kilométert, a második 690 kilométert tett meg mintegy 50 kilométeres magasságban. Szakértők szerint a második rakéta új típusú lehetett. Ezeket a fegyvereket is mozgatható rakétaindító-állásról lőtték ki.
Egy nappal később a KCNA észak-koreai állami hírügynökség közölte, hogy a Kim Dzsong Un által figyelemmel kísért "új típusú taktikai irányított fegyver" indítása figyelmeztetés volt Dél-Koreának, hogy hagyjon fel a csúcstechnológiájú fegyverzet importjával és az Egyesült Államokkal közös hadgyakorlataival. "Nincs más választásunk, mint hogy szupererős fegyverrendszereket fejlesszünk, elejét véve a nemzetbiztonságunkat délről fenyegető potenciális és közvetlen veszélyeknek" - idézte a KCNA Kim Dzsong Unt.
A múlt heti volt Phenjan első rakétakísérlete azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un június végén váratlanul harmadszor is találkozott egymással, ezúttal Panmindzsonban, a két Koreát immár 66 éve elválasztó demilitarizált övezetben. A találkozóra azért volt szükség, mert Trump és Kim februári vietnami találkozója után a két fél között megrekedtek a Koreai-félsziget atommentesítését célzó tárgyalások. Észak-Korea legutóbb májusban hajtott végre a múlt csütörtökihez és a szerdaihoz hasonló rakétakísérletet.
Kim Dzsong Un a héten szemlét tett az észak-koreai hadiflotta egy újonnan épülő tengeralattjárójánál, amelyet hamarosan szolgálatba állítanak a Japán-tengeren. A látogatás körülményeiből szakértők arra következtettek, hogy a phenjani kommunista rezsim egy tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétarendszer kifejlesztésén dolgozik. A szöuli védelmi tárca szerint az új tengeralattjáró három ballisztikus rakéta hordozására képes, és láthatólag valamivel nagyobb mint egy 2500 tonna vízkiszorítású, Gorae osztályú észak-koreai tengeralattjáró - közölte szerdán Li Hje-hun a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának elnöke a minisztériumban zárt ajtók mögött szerdán tartott tanácskozás után.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
