Abszolút mandátumokban mérve ez a Munkáspárt számára 2350, a konzervatívoknak 1332 tanácsi helyet jelent. A Labour 77 fővel növelte angliai tanácsi képviselőinek számát, és Londonban 1971 óta a legjobb helyhatósági választási eredményét érte el.
Eltűnt a legnagyobb Brexit-támogató
Bár a Konzervatív Párt 33 tanácsi képviselői helyet veszített, ezek a mozgások a tanácsi képviselői mandátumok nagy számához mérve azonban minimálisak, vagyis a két legnagyobb brit párt egyike sem tudott a másik kárára jelentősebb előretörést elérni. A helyhatósági választások legnagyobb vesztese a szélsőségesen EU-ellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) lett, amely három önkormányzati képviselői helyet szerzett, viszont 123-at elveszített. Mivel egyetlen alsóházi képviselői helyük sincs, a pár így gyakorlatilag eltűnt a brit politikai színtérről.
A UKIP, amelynek egyetlen politikai célkitűzése az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, a 2014-ben tartott európai parlamenti választásokon a legjobb eredményt érte el a brit pártok közül, és az akkori angliai helyhatósági választásokon is igen jól szerepelt. Az elemzők szerint a párt ugyanakkor időközben elvesztette bázisát a Brexit-támogatók körében is, mivel a brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott népszavazáson a többség a kilépésre voksolt, és azóta a kormányzó Konzervatív Párt képviseli Brexit-politikájával a legerőteljesebben a referendumon kifejezett többségi választói szándék érvényesítését.
Az államfő nem állít miniszterelnök-jelöltet. 
