A nyers adatok szerint 2,6, a kiigazított adatok szerint 1,7 százalékkal nőtt a második negyedévben a magyar GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A KSH közlése szerint a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, valamint az ipar és a mezőgazdaság járultak hozzá. Az építőipar teljesítménye ugyanakkor továbbra is mérsékelte a növekedést.
A várakozások felett
Magyarország második negyedéves teljesítménye az elemzői várakozások felett alakult, hiszen míg a hazai konszenzus az éves növekedést 2,1 százalékra becsülte, a KSH előzetes adatai alapján a teljesítmény 2,6 százalékot tett ki, ami még az ING – a piacon optimistának számító – előrejelzésénél is jobb - kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING szenior makroelemzője.
A termelési oldalról vélhetően a szolgáltatások húzták a növekedést, hiszen a kiskereskedelmi forgalom stabil növekedést mutatott az április-június időszakban, mind negyedéves, mind éves összevetésben. Az ipari teljesítmény is kedvezően alakulhatott, hiszen a termelési és értékesítési volumenek alapján is pozitív lehetett a GDP-növekedéshez való hozzájárulása.
Vélhetően ez járulhatott hozzá leginkább a növekedés ilyen mértékű gyorsulásához negyedéves alapon (–0,7 után 1,1 százalékos negyedév/negyedév GDP-növekedés). Az építőipar is már mutatott biztató jeleket, főként a tegnap közzétett júniusi adatok alapján, ami arra mindenképpen elég volt, hogy negyedéves bázison már bővüljön az építőipar teljesítménye - véli a szakember.
Mindezen folyamatokat átfordítva a felhasználási oldalra, vélhetően a fogyasztás lehetett az elsődleges húzóerő a gazdaságban, miközben az élénkülő ipar jótékony hatást gyakorolhatott a nettó exportra.
Hogy lesz így meg a kormány célja?
Összességében, mivel az ING előrejelzésénél valamelyest magasabban alakult a GDP tényadat, ezért akár a korábban előrejelzett 2,2 százaléknál is kedvezőbb lehet az idei év átlagos teljesítménye, bár ahhoz, hogy a kormányzat által várt 2,5 százalék elérhető legyen, az idei év második felében átlagosan 3,2 százalékos – kiemelkedő – növekedés lenne szükséges - írja Virovácz Péter.
Forrás: KSH
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
