|
| MTI Fotó: Ujvári Sándor |
Október 2-ra írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kedden - derült ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján megjelent közleményből.
A KEH Sajtóigazgatóságának közleménye szerint az államfő az alaptörvény, a népszavazási kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján - figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatára - döntött az országos népszavazás kitűzésének időpontjáról.
Döntsenek a magyarok
Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"A kormányfő indoklása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet.
Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az országos népszavazást, 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében.
Minden ellenállás elbukott
A határozatot hárman megtámadták az Alkotmánybíróságon (Ab) - köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő -, azzal az indokkal, hogy a parlament az alaptörvénybe ütköző módon döntött, ezért kérték a határozat megsemmisítését. Az Ab június 21-én nem adott helyt az indítványoknak. Indoklása szerint nem alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, a házszabályt sem sértette a parlamenti eljárás, és az - indítványozók által hivatkozott - Európai Bizottság május 4-ei javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.
Az Ab ugyanaznap egy másik határozatában nem adott helyt Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének indítványának sem, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-ai kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Az Ab a visszautasítást főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta.
Szanyi Tibor július 4-én, a jogorvoslati határidő utolsó napján, alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz, ugyancsak a kúriai döntés miatt. Szerinte a népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket, emellett a költségvetést is érinti. Az ellenzéki politikus közölte, hogy ha az államfő a panasz elbírálása előtt kiírja a referendumot, akkor a strasbourgi testületekhez fordul.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
