Látványosan csökkent a világ károsanyag-kibocsátása a koronavírus hatására, mutat rá egy friss tanulmány. A Nature Communications című tudományos folyóiratban közölt szöveg szerint január eleje és június vége között 8,8 százalékkal esett vissza az emisszió globális értéke, köszönhetően a pandémia miatt elrendelt korlátozásoknak és a gazdasági leállásnak. Az első félévben kibocsátott szén-dioxid mennyisége 1,6 milliárd tonnával csökkent az egy évvel korábbihoz képest - ez a mennyiség megegyezik Nagy-Britannia elmúlt három évének teljes kibocsátásával.
A felmérést végző kutatók egyike szerint ez drámaibb a 2008-as gazdasági válságot követő visszaesésnél, sőt, szerinte ez már "háborús időket idéző csökkenés", és ilyesmire még soha korábban nem volt példa, amióta csak elkezdték feljegyezni a vonatkozó adatokat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint egyébként idén 4,4 százalékkal fog zuhanni a globális GDP, ez a legrosszabb adat az 1930-as évek óta.
A nagy emissziócsökkenés viszont nem fogja fékezni a klímaváltozást. A kemény korlátozások feloldása óta ugyanis ismét nő az üvegházhatású gázok kibocsátása. Elsőként a vírus első hullámát a legkorábban letudó Kínában kezdtek el ismét felszökni az értékek, júliusban és augusztusban itt már 2,7 százalékkal magasabb emissziót mértek, a tavalyi, pandémia által nem sújtott év nyár végi értékeihez képest. Nagy-Britanniában a nyár végén már csak egy százalékkal volt kisebb a kibocsátás mértéke, mint tavaly - igaz, az USA-ban viszont 11,6 százalékos volt az elmaradás 2019 nyarához képest.
A legnagyobb csökkenés a közúti szállítmányozásban és a légiközlekedésben következett be. A háztartási energiafelhasználás viszont csak kismértékben nőtt meg annak ellenére, hogy az emberek tömegesen kezdtek el otthonról dolgozni.
Összességében a korona-korszakos emissziócsökkenés fokban mérve mégis "talán ha egy századnyi különbséget jelent, valószínűleg még kevesebbet" a tanulmány egyik szerzője szerint. Mert ugyan kevesebb szén-dioxidot bocsátottunk ki a megszokottnál, a légköri széndioxid-koncentráció attól még ugyanúgy nő a fosszilis tüzelőanyagok kitartó használata miatt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,03 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt.
