Tavaly mintegy 881 200 menedékkérő nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, ami az előző év 537 400-et is meghaladó adataihoz képest 64 százalékos emelkedést jelent - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
A jelentés szerint a 2020-ban tapasztalt jelentős visszaesés (417 100) után a menedékkérelmek száma két egymást követő évben emelkedett, de még mindig nem éri el a szíriai háborúval kapcsolatos, 2015-ben és 2016-ban regisztrált csúcsértékeket, amikor több mint 1 millió kérelmezőt fogadtak az illetékes tagállami hatóságok mindkét évben.
Kik jönnek, és hová?
A kérelmezők legnagyobb csoportját tavaly - ahogy 2013 óta minden évben -, a szíriai állampolgárok (131 970) alkották, akiket az afgán (113 495), majd a venezuelai (50 050), a török (49 720) és a kolumbiai (42 420) állampolgárok követtek.
Tavaly a legtöbb nemzetközi védelem iránti kérelmet Németország (217 735), majd Franciaország (137 510), Spanyolország (116 135), Ausztria (106 380) és Olaszország (77 200) hatóságaihoz nyújtották be.
Az EU egészében egymillió lakosra 1973 első alkalommal menedéket kérő jutott 2022-ben. Az EU tagországai közül az első alkalommal menedéket kérelmezők aránya Cipruson volt a legmagasabb, ahol egymillió lakosra 23 864 kérelmező jutott tavaly. Ciprust Ausztria (11 848) és Luxemburg (3711) követte. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt (5) Magyarországon figyelték meg, majd Szlovákiában (92) és Csehországban (127).
Több mint 4,3 millió ukrán
Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően az unió által biztosított átmeneti védelemben tavaly mintegy 4 331 200-an részesültnek - derült ki az Eurostat jelentéséből. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából menekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.
(MTI)
Andrej Babis. 
