Megjegyezte azt is, hogy csütörtöktől ismét benyújtható a Méhészeti Nemzeti Programra a támogatási igény, az uniós és hazai támogatás keretösszege mintegy 1,8 milliárd forint. A hónap végéig nyújthatják be igényeiket a méhcsaládonkénti 1000 forintos megporzási támogatásra a méhészek, a tavaly bevezetett közvetlen támogatást eddig 6500 méhész vette igénybe - jegyezte meg.
Nagy István hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium (AM) a Klíma- és természetvédelmi akcióterven felül az erdősítéssel és öntözésfejlesztéssel is segíti a klímavédelmet. Az erdősítéssel az ország erdővel és fával borított területét 2030-ra 27 százalékra akarják növelni, amihez 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni. Ez új erdők telepítésével és természetes úton befásodott területek erdővé alakításával érhető el.
A fásítás három területen zajlik: folytatódnak az állami erdőtelepítési programok, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) közösen dolgoznak az útfásítási program elindításán, a Honvédelmi Minisztériummal pedig a honvédelmi célra feleslegessé vált területek erdősítésén - sorolta.
Nagy István arról is beszélt, hogy évente egymillió fát jelent, hogy a klímavédelmi akcióterven belül minden újszülött után 10 fát ültetnek. Az új erdőket főként Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyékben ültetik, de az is cél, hogy az erdők számára jó termőhelyet jelentő hegy- és dombvidéki megyékben is könnyebb legyen a telepítés, például Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Minőségi, hosszú távon is fenntartható faállományt kívánnak létrehozni, változatos összetételű fafajokból.
A miniszter kifejtette, hogy az erdősítést több eszközzel is segíti az agrártárca: folytatódnak a Vidékfejlesztési Programban (VP) megemelt egységárakkal futó erdőtelepítési jogcímen igényelhető támogatások, az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül is kiemelt figyelmet szentelnek az erdőtelepítéseknek, újranyitják az agrár-erdészeti rendszerek pályázati lehetőségét, támogatási módszert dolgoznak ki arra, hogy a gazdák a spontán erdősülő területeket erdővé alakítsák és erdő művelési ágba vonják, március 1-től pedig a Nemzeti Földügyi Központ keretein belül új erdőtervezési rendszert alakítanak ki.
A klímavédelmi célokat szolgálja az öntözésfejlesztés is; a kormány évente 17 milliárd forintot fordít az öntözött területek növelésére. Az öntözés olyan beruházás, amely akkor térül meg, ha minél többen vesznek benne részt. Erre az együttműködésre alkották meg az öntözési közösségeket, amelyeket kiemelten támogatják az öntözéses beruházások megvalósításában - hangsúlyozta.
Tavaly július 1-től működik a Nemzeti Földügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály, amelynek feladata a termelői vízkereslet megszervezésére. Emellett beruházásokat hajtanak végre a harmadlagos művek fejlesztése érdekében, a Vidékfejlesztési Program módosításával pedig támogatást nyújtanak az öntözési közösségeknek a beruházások tervezéséhez, illetve a meglévő művek üzemeltetéséhez - fűzte hozzá.
Az INA 700 millió eurót fektetett a fejlesztésbe. 
