Merkel támogatja Lagarde-ot, a német sajtó húzza a száját

Angela Merkel kancellár után hétfőn Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is megerősítette, hogy a német kormány a francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde kinevezését támogatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére a szexbotrány miatt lemondani kényszerült Dominique Strauss-Kahn utódául. A berlini lapok viszont bírálták a kancellárt amiatt, hogy "már megint nem egy németről" van szó.

Mind Angela Merkel, mind Wolfgang Schäuble  úgy fogalmazott, hogy Lagarde - akit hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsít a francia  ügyészség -  személyiségét, valamint szakmai tudását tekintve egyaránt alkalmas az IMF vezérigazgatói tisztjére. A pénzügyminiszter még azt is kiemelte, hogy francia kollégáját a nemzetközi pénzügyi világ messzemenően tiszteli és becsüli. Schäuble úgy vélte: amennyiben Európa Lagarde-ot jelöli, jó esélye van arra, hogy jelöltje töltse be ismét az IMF-vezetői posztot. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az európai országok egy hangon beszéljenek - fűzte hozzá.

Maga a kancellár már korábban többször utalt rá: elengedhetetlennek tekinti, hogy a jelenlegi helyzetben, az euróválság közepette ismét európai személyiség kerüljön az IMF élére.

A német újságok egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy Lagarde mindenképp  alkalmas a poszt betöltésére, csalódottan vették tudomásul ugyanakkor, hogy ezúttal sem német személy kerül egy nemzetközi intézmény élére. Emlékeztettek: a közelmúltban Merkel kancellárnak nem sikerült keresztülvinnie, hogy német pénzügyi szakembert jelöljenek az Európai Központi Bank élére. Igaz, a kancellár egyetlen jelöltje, a korábbi jegybankelnök, Axel Weber idő előtt bedobta a törülközőt, a lapok mégis különösnek nevezték, hogy Merkelnek más jelöltje nem akadt, és a központi bank élére mindenekelőtt francia támogatással az olasz Mario Draghit jelölték.

A  sajtó korábban arról értesült, hogy a német kormánynak ezúttal vannak saját "fajsúlyos" jelöltjei az IMF élére. Ezek között Axel Weberé mellett felmerült a volt pénzügyminiszternek, Peer Steinbrücknek, valamint Thomas Mirow-nak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) német elnökének a neve. Ma már azonban jóformán egyetlen szó sem esik róluk.      

A német üzleti körök lapja, a Handelsblatt hétfői kommentárjában úgy vélekedett: noha a jövőt illetően egyáltalán nem lehet arra számítani, hogy az IMF vezetője automatikusan európai, a Világbanké pedig amerikai lesz, ma mégis sokminden indokolja, hogy Strauss-Kahn utóda európai legyen, sőt lehetőség szerint olyasvalaki, aki egy euróövezeti tagállamot képvisel. A lap a többi között emlékeztet arra, hogy az IMF a súlyos adósságválsággal küszködő euróövezeti tagállamok, köztük elsősorban Görögország és Portugália megsegítésének egyik fő oszlopa, a segélyek nagy részét finanszírozza, és ezáltal tehermentesíti a tagországok - köztük Németország - költségvetését. Christine Lagarde ezért mindenekelőtt Németország számára jelenthet biztosítékot arra, hogy az IMF az EU oldalán továbbra is kiáll az euróövezet stabilizálása mellett, mégpedig pénzügyileg is.
 
A Handelsblatt utal arra, hogy a francia pénzügyminiszter mindeddig jelentős szerepet játszott az euróválság kezelésében, ismeri a probléma minden részletét.

Az újság érvként hozta fel azt is, hogy Christine Lagarde nő. Azaz - mint fogalmazott -  a nemek közötti egyenjogúság szép és az egész világra kiterjedő jelképe lenne, ha a globális pénzügyek egyik legfontosabb intézményét egy nő vezetné. Lagarde-nak azonban természetesen nem azért kellene vezetni a valutaalapot, mert nő, hanem azért, mert nála nincs jobb jelölt - írta a Handelsblatt.

MTI, Privátbankár