Miből él 60 ezer magyar munkanélküli?

Az októberi zárónapon 244 200 álláskereső volt, több mint 16 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Az októberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,3 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.

40 ezer új álláskereső jelent meg

Októberben 40 600 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 11,5 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évihez képest 3,6 százalékkal csökkent. Az álláskeresők 10,0 százaléka, 24 500 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős a számuk.

Az álláskeresők 26,9 százaléka, 65 800 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 10,4 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál. Az év tízedik hónapjában 37 500 volt a 25 év alatti és 60 800 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 15,3, illetve 24,9 százalékot tett ki.

Az NFSZ adatai szerint októberben 134 500 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 47,7 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 44,9 százaléka, azaz több mint 60 ezer ember semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 32 100 új betölthető álláshelyet jelentettek be októberben, ezek 50,8 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 16 300 volt, 60,9 százaléka a közfoglalkoztatásban. Októberben 118 400 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 84 100 betöltetlen maradt.

Az év tizedik hónapjában 233 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a fűtési kazán, radiátor gyártását, a háztartási készülék gyártását, a villamosenergia-termelést, ellátást, a szállítást kiegészítő tevékenységet, valamint az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártását, területileg pedig Somogy, Veszprém, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun és Fejér megyét, valamint a fővárost érintették.