Miért nem kell nekünk az IMF pénze, ha sokkal olcsóbb?

A kamatokat megspóroljuk

Emlékeztetett arra, hogy az idén februárban sikeres, jelentős összegű dollárkötvény-kibocsátást hajtott végre a kormány. Kifejtette: azóta a forintpiacon és a lakossági szegmensben olyan felfutás tapasztalható a kibocsátásban, amely lehetővé teszi, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennálló tartozást, beleértve az év hátra lévő részében, illetve a jövő év első negyedévében esedékes részleteket is, egy összegben rendezzék.

Bármilyen olcsó is az IMF-hitel, kamatmegtakarítást jelent, hogy a rendelkezésre álló összeg nem kamatmentesen áll a számlán, hanem egy összegben előtörlesztik, és erre a szerződés adta jogi lehetőség is megvan - magyarázta az államtitkár.

Szerinte az ősszel kell visszatérni arra a kérdésre, hogy a devizakötvény-kibocsátás idei tervét milyen mértékben akarja az ország teljesíteni. Azt kell mérlegelni, hogy a jövő évi lejáratokat milyen mértékben lehet előfinanszírozni, azok piaci fogadtatása hogyan zajlik majd - fűzte hozzá.

A tisztesség felé kell elmozdulni

Orbán Gábor a devizahitelesek problémájáról is szót ejtett a rádióműsorban. Kifejtette: a kormány számára érzékelhető, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos perekben a bíróságok számára is komoly fejtörést okoznak a szerződésekben meglévő bizonytalanságok, a visszaélésre lehetőséget adó pontok értelmezése.

Hangoztatta: a jövő hét elején a kormány elé kerülő anyag a Kúria legutóbbi döntése alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogy fogyasztóvédelmi szempontból helyes volt-e a bankok, a bíróságok jogértelmezése a szerződéses pontokban. A kabinet megvizsgálja majd, lehet-e a valamilyen jogi megoldást találni annak érdekében, hogy a tisztességes szerződéses viszony irányába mozduljon el a hitelezők és az adósok szerződéses kapcsolata.

A kormányzat most úgy látja, hogy ezt a viszonyt egyensúlytalanság jellemzi, a végleges döntés előtt konzultálnak a Magyar Bankszövetséggel - tette hozzá.

Nem kellenek újabb adóemelések

Az államtitkár rámutatott: nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az államháztartási folyamatok nem indokolnak további adóintézkedéseket a második félévben. Emlékeztetett arra, hogy a tranzakciós illetékből bejövő bevételben valóban tapasztalható elmaradás, de a kulcsok változtatásával, illetve egyösszegű pótlék kivetésével éri el a kormány, hogy az előirányzattól ne maradjon el a tranzakciósilleték-bevétel összege a teljes évre.

A gazdasági növekedésre vonatkozó kérdésre Orbán Gábor elmondta: megítélése szerint a konvergenciaprogramban szereplő 0,7 százalékosnál valamivel nagyobb, akár az 1 százalékot elérő gazdasági bővülés is lehet az idén.

Orbán Gábor szólt arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összevonásával hatékonyabb, modernebb, egységes pénzügyi felügyelet jön létre, a felelősségi körök jobban elhatárolódnak. Bízik abban, hogy október 1-jétől indul az új szervezet.