- Az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni újabb orosz támadások következtében Kijev lakosainak 40 százaléka maradt áram nélkül. Az ukrán hadsereg pedig arról számolt be, hogy Kreminna felé tör előre, és az orosz erőkkel szembeni ellentámadása során az ország keleti részében újabb sikert ért el. Vitalij Klicsko polgármester tájékoztatása szerint a főváros fogyasztóinak 40 százalékánál nincs áramszolgáltatás, de a közművek dolgoznak a hálózat helyreállításán. A polgármester szerint a vízszolgáltatás és a távfűtés működik, leszámítva azokat az áramszünet által érintett magánházakat, amelyekben a kazánok árammal működnek. A hatóságok szerint Dél- és Nyugat-Ukrajna több részét érte támadás. Detonációkról számoltak be Poltavából, Odesszából, Harkivból, Mikolajivból és Lvivből (Lemberg).
- Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka csütörtökön azt írta, hogy az orosz erők levegőből és tengerről indított robotrepülőgépekkel és S-300 típusú irányított légvédelmi rakétákkal támadták Ukrajna energetikai infrastruktúráját. Oroszország október eleje óta többnapos szünetekkel intenzív támadásokat intéz az ukrán energetikai és más infrastrukturális létesítmények ellen.
- Az elmúlt hetekben kevés mozgás történt a frontvonalakon. Az ukránok csütörtökön viszont bejelentették, hogy előretörtek a Luhanszk megyében lévő, stratégiai fontosságú Kreminna város irányába. Az orosz kézen lévő településen át vezet az út Szeverodoneckbe és Liszicsanszkba. Kreminna visszafoglalásával az ukrán erők előre tudnának törni Sztarobilszk felé is. Ezen a közlekedési csomóponton keresztül történik az északkelet-ukrajnai orosz csapatok ellátása.
- Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint patthelyzet alakult ki a frontokon, jelenleg sem Ukrajna, sem Oroszország nem képes jelentősebb előrenyomulásra. Kirilo Budanov a BBC brit közszolgálati rádiónak adott csütörtöki nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "a helyzet beragadt, semmi sem mozdul". Hozzátette, hogy Oroszország "teljes mértékben zsákutcába jutott", és nagyon jelentős veszteségeket szenved. Budanov elismerte ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erők is nélkülözik a szükséges erőforrásokat ahhoz, hogy egyszerre több térségben előrenyomulásba kezdjenek. Budanov kijelentette: Ukrajna nagyon várja az újabb fegyverszállítmányokat, köztük a fejlett technológiájú fegyverekét.
- A Fehéroroszországban tapasztalt orosz csapatmozgásokról az ukrán hírszerzési főnök kijelentette: ez csak arra irányuló kísérlet, hogy Ukrajna katonákat csoportosítson át a déli és a keleti hadszínterekről északra. Kirilo Budanov elmondta: nemrégiben egy vasúti szerelvény, amely zsúfolva volt orosz katonákkal, megállt az fehérorosz-ukrán határ közelében "fényes nappal, hogy mindenki láthassa", majd néhány óra múlva visszaindult anélkül, hogy bárki leszállt volna róla. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője kijelentette: jelenleg nem látja semmiféle jelét annak, hogy Fehéroroszország területéről készítenének elő inváziót Kijev vagy az észak-ukrajnai térségek ellen.
- Az ukrán hírszerzési vezető szerint Oroszország nem tudja hosszabb távon a jelenlegi intenzitással folytatni az ukrajnai infrastrukturális létesítmények elleni rakétatámadásokat, mivel fogytán vannak rakétakészletei, az orosz ipar nem tudja feltölteni a kifogyott készleteket, Irán pedig - jóllehet drónokat szállít - eddig nem volt hajlandó rakétákat is eladni Oroszországnak, mivel tart a nyugati szankcióktól.
- Az orosz hadsereg légvédelmi rendszere megsemmisített egy ukrán drónt a Szaratov megyei Engelsz fölött - közölte Roman Buszargin, a megye kormányzója csütörtökön. Engelszben üzemel az orosz hadászati légierő gépeit állomásoztató repülőtér, amelyet ebben a hónapban már kétszer is támadtak ukrán drónok. Buszargin közölte: ismét olyan rémhírt terjesztettek, hogy Engelszt evakuálni kell, de nyugalomra intette a lakosságot. A kormányzó szerint az anyagi kár nem jelentős, és senki sem sérült meg.
- A fehérorosz védelmi minisztérium közölte, hogy a fehérorosz légvédelem lőtte le csütörtökön helyi idő szerint 10 óra tájban az SZ-300-as ukrán rakétát. A BelTa fehérorosz állami hírügynökség korábban azt jelentette, hogy egy ukrán SZ-300-as légvédelmi rakéta csapódott be fehérorosz területen. A védelmi minisztérium által közölt jelentés szerint a fehérorosz légvédelem Breszt megye Ivanava kerületében, Harbaha településnél lőtte le az ukrán rakétát, melynek darabjait egy szántóföldön találták meg.
- Azoknak az orosz állampolgároknak, akik a hazájukban történő mozgósítástól való félelmükben Hollandiába menekültek, már nincs feltétlen joguk Hollandiában maradni – jelentette be Eric van der Burg igazságügyekért felelős államtitkár. Az igazságügyi és biztonsági minisztérium közleménye szerint Oroszország október végén leállította a katonai mozgósítást, így a Hollandiába menekült orosz állampolgároknak nem kell tartaniuk attól, hogy katonai műveletek végrehajtására sorozzák be őket. A minisztérium hozzátette, hogy a bevándorlási hivatal, dönthet úgy is, hogy feldolgozza az oroszok menedékkérelmeit. A kormány emellett úgy döntött, hogy a szolgálatot megtagadó orosz sorkatonák által már benyújtott menedékkérelmek elbírálását felfüggesztik a következő félévre, ugyanez vonatkozik a dezertáló orosz sorkatonákra is, így ők még legalább hat hónapig Hollandiában maradhatnak.
- A dél-ukrajnai Odesszában lebontották II. Katalin orosz cárnő (1729-1796) emlékművét, és az ukrán nemzeti zászlót tűzték ki a helyére. A közlés szerint csütörtökre virradó éjjel az odesszai önkormányzati szolgálatok leemelték az orosz cárnőt és a városalapítókat ábrázoló szobrokat a talapzatról. Ezzel végrehajtották a városi tanács november 30-i határozatát, amely az emlékmű lebontásáról és áthelyezéséről rendelkezett. A szükséges eljárások befejezését követően a szobrokat az odesszai Szépművészeti Múzeumba szállítják megőrzésre. Katalin és a városalapítók emlékművét 1900-ban állították fel, 1920-ban lebontották, majd 2007-ben visszahelyezték eredeti helyére. Odesszát 1794-ben, két évvel Katalin halála előtt alapították a cárnő - az egyik leghíresebb és legbefolyásosabb orosz uralkodó - parancsára.
(MTI/Reuters)
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
