Mindenkit meglepett az adat: ezért alakult ilyen jól a külkereskedelem

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2015. decemberben a kivitel volumene 7,2, a behozatalé 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának szintjét. Az aktívum 359 millió euróval nőtt 2014. decemberhez viszonyítva.

2015. decemberben a kivitel értéke 6,7 milliárd euró (2115 milliárd forint), a behozatalé 6,1 milliárd euró (1925 milliárd forint) volt.

2015. decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

Euróban kifejezve az export 6,4, az import 0,7 százalékkal nőtt.

A külkereskedelmi mérleg többlete 359 millió euróval nőtt, és 604 millió eurót tett ki. (Az egyenleg értéke 39 millió euróval alacsonyabb az első becslésben közölt értéknél.)

2015. január–decemberben a kivitel értéke 90,5 milliárd euró (28 038 milliárd forint), a behozatalé 82,4 milliárd euró (25 520 milliárd forint) volt.

2015. január–decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

ŸA külkereskedelmi mérleg többlete 1,8 milliárd euróval nőtt, és 8,1 milliárd eurót tett ki.

A gépek és szállítóeszközök volumene a kivitelben 11, a behozatalban 9,6 százalékkal emelkedett. Az éven belül valamennyi negyedévet élénk növekedés jellemezte mindkét forgalmi irányban. A külkereskedelmi volumen növekedését az év egészében a hazai autógyárak és az autóipari beszállítók bővülő termelése határozta meg. A fő volumenhordozó közúti járművek forgalma mindkét irányban erőteljesen – exportban ötödével, importban hatodával – nőtt. A kiszállítás a személygépkocsi-export miatt nőtt, ami határozottan bővült Németországba, ezenkívül Japánba, az Egyesült Államokba, Franciaországba és Kínába.

Több mint 10 százalékkal emelkedett a jelentős részarányú villamos gépek mindkét irányú kereskedelme. Az energiafejlesztő gép és berendezés exportja és importja is az árufőcsoport átlagát meghaladó mértékben nőtt. Ezen belül a nagy részarányú dízelmotorok kivitele növekedett, ugyanakkor a szintén számottevő forgalmú benzinmotorok kivitele közel bázisszinten volt. Az általános rendeltetésű ipari gépek (úgymint a különböző centrifugák és folyadékszivattyúk) behozatala ugyancsak 10 százalék körül bővült.

A feldolgozott termékek exportvolumene 6,6, importvolumene 8,5 százalékkal nőtt. Az éven belül az exportvolumen-bővülés üteme a harmadik negyedévig csökkent, a negyedik negyedévben nőtt; az importvolumen a második félévben bővült erőteljesebben. A fő volumenhordozó gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek mindkét irányú kereskedelme 20 százalék körüli mértékben lett több. A műanyag-alapanyagok importvolumene, valamint az egyéb vegyi anyagok és termékek (túlnyomórészt növényvédőszerek), illetve a műanyag termékek mindkét  irányú forgalma átlag feletti mértékben emelkedett. A papír, karton, papírpép exportvolumene több mint tizedével bővült. A jórészt autóipari vonatkozású termékkörök közül kétszámjegyű növekedés jellemezte a bútor és bútorelem importvolumenét, illetőleg a készbőr, bőrgyártmány, továbbá a gumigyártmány mindkét irányú forgalmát. A lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó ruházati cikkek és öltözékkiegészítők importvolumene közel tizedével lett több az év során. A kisebb rész­arányú fényképészeti és optikai készülékek importvolumene (zömmel szemüvegkeret és -szerelék) több mint ötödével, exportvolumene több mint negyedével nőtt, részben a hazai gyár­tókapacitások bővülése folytán.

Az energiahordozók importvolumene 9,0 százalékkal csökkent. Mindkét fő energiahordozó világpiaci ára csökkent, a kőolajé jelentősebben, a földgázé kisebb mértékben. Az energiahordozó-import mintegy felét kitevő kőolaj és kőolajtermék behozatala bázisszint körül alakult. A forgalom közel harmadát adó természetes és mesterséges gáz importvolumene negyedével visszaesett, az orosz származású gáz mennyiségi csökkenése miatt. A kisebb részarányú villamosenergia-behozatal 10 százalék körüli mértékben nőtt.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 5,2, az importé 6,2 százalékkal emelkedett. A gabona mindkét irányú kereskedelme csaknem hatodával nőtt. Az exportban főként a Romániába és Hollandiába irányuló kukoricakivitel növekedése volt a meghatározó. Az élő állat importvolumene szintén hatodával nőtt, leginkább a baromfibehozatal eredményeképpen. A zöldségféle és gyümölcs importja – főként a banán, a citrusfélék és az alma forgalomnövekedéséből adódóan – tizedével bővült. Hasonló mértékű növekedés jellemzi az állati takarmány és az egyéb, táplálkozásra alkalmas termékek és készítmények (többnyire az étrend-kiegészítők és az élelmiszer-alapanyagok) importját.

A forgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 0,3, a behozatalban 1,1 százalékkal csökkent. A forint árfolyama az euróhoz képest 0,4, a dollárhoz viszonyítva közel 20 százalékkal gyengült. A cserearány 0,8 százalékkal javult.

Az EU-tagállamaiba irányuló kivitel volumene 9,5, az onnan érkező behozatalé 8,1 százalékkal emelkedett. A többlet 1,3 milliárd euróval nőtt, és 8,6 milliárd eurót tett ki. Az export 79, az import 77 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.

ŸAz EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 2,1, a behozatalé 3,3 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a viszonylatban 498 millió euróval kevesebb, 464 millió euró volt.