Épületek építése főcsoportban 3 százalék volt az esés, az egyéb építmények esetében pedig 0,9 százalékkal volt alacsonyabb a termelés. 5 százalékos növekedéssel épületek esetében új szerződést 269 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1225 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 1 százalékkal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 41 százalékos ugrás után 297 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1750 milliárd forint volt, ami 3 százalékos éves megrendeléstömeg növekedést jelent. A drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 III. negyedévében 22-28 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 5,2 százalékkal emelkedtek.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője elemzésében úgy fogalmazott, hogy októberben az előző havi adatokhoz hasonlóan nagyjából oldalazó, enyhén lefelé mozduló trendet mutat az építőipar, és továbbra is igaz, hogy egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében rövidebb távú mozgásokból nem érdemes tartós trendet felrajzolni, de az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek várhatóan nem fogják jellemezni a következő időszakot. Bár a szerződésállományok alapján – ami októberben némileg vissza is pattant - rövid-középtávon továbbra is elegendő megrendelés látszik az építőiparban, de iparági szereplők véleménye alapján egyöntetűen az a kilátás, hogy jelentős kihívások előtt áll az iparág a jövő év elejétől.
Így alakulhat a növekedés
Az elszabadult anyag- és energiaárak, az ugrásszerűen növekvő finanszírozási költségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a Magyar Bankholding elemzőinek becslése szerint idén 4 százalék körüli lehet az iparág éves növekedése, jövőre pedig kisebb visszaesés jöhet, de a következő néhány negyedévben a még folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít. Azonban az alapanyag ellátás problémai, a globális alapanyaghiány, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban.
A továbbra is dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van a le nem állított állami fejlesztések jelentős befejező munkálatainak és az támogatott otthonteremtési illetve felújítási támogatásoknak is a jelenleg még érzékelhető keresletben, és a szerződésállományok szintje is magasan tartózkodik egyelőre, amiben szerepe van a meglévő szerződések átárazásának is. Keresleti oldalról a hitelkereslet látványos lassulása elkerülhetetlen a jelenleg kialakuló piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, viszont a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások egyelőre erősödnek a megugró inflációs környezetben, így ez némi támaszt adhat a piacnak, továbbá az energetikai felújítások szegmens továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon az elemző szerint.
Megnövekedett anyagköltségek
A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján nem ritkán 25-30 százalék körüli éves mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű -, amik értelemszerűen vezethetnek az új beruházások iránti kereslet csökkenéséhez. Iparági szereplők, kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet, így számottevő keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, amit a megrendelésállományok szintje még képes lehet ellensúlyozni azok kifutásáig – tette hozzá Horváth András.
A japán kormány hozzákezdett a hadiipari komplexum fejlesztési stratégiájának a kidolgozásához. 
