A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.
Mielőtt belemennénk, mi is változott a mai naptól a villamosenergia-fronton, érdemes egy kis fejtágítót tartani. A hazai villamos energia általános forgalmi adó nélküli ára két fő tételből áll: a rendszerhasználati díjakból és az energiaárból. A történetünk szempontjából érdekes rendszerhasználati díjak hatósági árak, amelyek tartalmazzák a villamos energia szállításához, a hálózat üzemeltetéséhez, valamint a villamos energia méréséhez kapcsolódó árelemeket.
Az energiaár a nagyobb ipari fogyasztók számára piaci, azaz a fogyasztó a kereskedők árajánlataiból választhatja ki a számára legkedvezőbbet. A lakossági és a kis ipari fogyasztók számára az energiaár hatósági, amelyet miniszteri rendelet határoz meg.
A fókuszunkban szereplő rendszerhasználati díjakat mindig egy bizonyos ciklusra állapítják meg. Ezen árszabályozási ciklusok hossza általában 4 év, a kezdő és záró időpontjukat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szabja meg. A most induló ciklus 2021. április 1-jétől 2024. december 31-éig tart. Ezen árszabályozási cikluson belül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal évenként állapítja meg a rendszerhasználati díjakat. A ciklus első évére vonatkozó árak (azaz a mai naptól érvényesek) költséghátterének megállapítására a MEKH minden érintett cégnél úgynevezett eszköz- és költség-felülvizsgálatot végez.
Míg az ármegállapítás eddig rendeletben történt, addig a 2021. április 1-jétől érvényes árak megállapítására a MEKH határozatot hozott, aminek az a jelentősége, hogy a rendelet ellen nincs apelláta, a határozatok azonban bíróságon megtámadhatók. Ekként kell tehát tekinteni a mostani határozatra, amelynek értelmében jelentősen változnak a villamosenergia-rendszerhasználati díjak. Átalakul a díjszerkezet, lesznek olyan tételek, amelyek nagyon megdrágulnak, s lesznek olyanok, amelyeket eltörölnek.
A MEKH elnökének, Horváth Péter Jánosnak az árváltozásról hozott, összesen 269 oldalas határozatának publikus, azaz bárki által az interneten néhány kattintással (H 440/2021. számú határozat, a www.mekh.hu oldalon keresve) elérhető változatából is látható, hogy milyen költségelemekből tevődnek össze a rendszerhasználati díjak. Az egyes társaságokra vonatkozó költségtételeket azonban nem ismerhetjük meg (ezek ki vannak feketítve), csak a hat áramelosztóra vonatkozó összesített adatokat. De a vezetékhossz és transzformátorok teljesítménye alapján a hat elosztónak juttatandó úgynevezett egyedi ösztönző tételeket tartalmazó táblázatban szereplő összesítő adat is feketével van kisatírozva, s a táblázat alatt még további, két szöveges sor sem olvasható el.
A hat magyarországi áramelosztó:
- ELMŰ
- ÉMÁSZ
- MVM Next (2021. január 1-jéig NKM Energia)
- E.On Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.
- E.On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.
- E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt.
Anélkül, hogy túlságosan belebonyolódnánk a szakmai részletekbe, az egyedi ösztönző tételekről annyit érdemes tudni, hogy azok az elosztók ténylegesen felmerülő, állandó jellegű, de egyébként fedezetlen költségeit hivatottak kompenzálni. Azt viszont, hogy e célra mekkora egyedi ösztönzőt kapnak összesen az elosztók, nem lehet megtudni, hiszen nemcsak az elosztónkénti tételeket, hanem a szummaértéket is kifeketítette a MEKH. Legalábbis az említett táblázatban. Néhány oldallal később ugyanis azért kapunk némi fogódzót: az „Elismert elosztói költségek” című táblázat sorainak (működési költségek, hálózati veszteség, éves értékcsökkenés, tőkeköltség, egyedi ösztönző és egyéb tételek) legalább a végösszege látszódik. Így az is, hogy a féltucat áramelosztó összesen 24,95 milliárd forint értékű egyedi ösztönző és egyéb tételekben részesül. Vagyis, itt már nemcsak egyedi ösztönzőkről van szó, hanem egyéb tételekről is, de hogy ezek között mi a megoszlás, azt megint csak nem lehet tudni.
Nem volt tehát mit tennünk, mint informális csatornákon megpróbálni kideríteni, milyen számokról lehet szó. Nos, annyit megtudtunk, hogy egyedi ösztönzőként 18,5 milliárd forintot szavazott meg a MEKH a hat elosztónak, ebből kettejüknek, a ma már egy testben létező Elmű-nek és az ÉMÁSZ-nak együttesen valamivel több mint 6 milliárdot, ami azt jelenti, hogy a maradék 12,5 milliárd oszlik meg négy társaság, az NKM és a három E.On-cég között. Azt is sikerült kiderítenünk, hogy az egyedi ösztönzőkön kívül az Elmű – egyedi mérlegelés alapján – még 2,7 milliárdot kapott. Ez lehet tehát a része annak a plusz 6,45 milliárdnak, amely ezek szerint egyéb tételként van feltüntetve, ami egyúttal azt is jelenti, hogy 3,75 milliárd sorsa kérdéses.
Természetesen megkérdeztük az Energiahivatalt, hogy jók-e az információink, miszerint 18,5 milliárd az összes egyedi ösztönző, s éves szinten 6,45 milliárd az egyéb költség, amelyből az Elmű 2,7 milliárdot kapott. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi indokolta, hogy a MEKH egyedi mérlegelése alapján adott 6,45 milliárdot, az milyen költségek fedezetére szolgált és mely elosztók kaptak abból: az összes, vagy csak egy részük, s ha nem mindegyikük, akkor mi volt a kiválasztás alapja. Rákérdeztünk arra is, hogy a rendszerhasználati díjakkal fedezendő 6,45 milliárd forintos többlet miatt a fogyasztóknak milyen mértékben kell magasabb rendszerhasználati díjat fizetni. A válaszokat – amelyek megadására több napos időt hagytunk – egyelőre nem kaptuk meg, de amint megérkeznek, azokat természetesen közöljük.
Megkapta az engedélyt a Mol. 
